Kedves olvasók! Végére értünk közös merülésünknek a gongok múltjába, amely során a tengeri régészet izgalmas világába kalauzolt minket. Ahogy a sorozat elején is céloztam rá, a múltunk megismerése, különösen a gongok gazdag és összetett története, elengedhetetlen a jelenünk teljes megértéséhez. Ebben az utolsó részben összefoglaljuk a legfontosabb tanulságokat, amelyeket a tenger mélyéről felszínre hozott régészeti leletek szolgáltattak, és rávilágítunk arra, hogyan formálják ezek a felfedezések a gongok mai megértését és élvezetét.
Podcast jellegű összefoglaló meghallgatása:
Az Arsenio Nicolas kutatásain alapuló sorozatunk bemutatta, hogy a délkelet-ázsiai tengeri régióban elsüllyedt hajók roncsai és a part menti lelőhelyek, amelyek a 9. és 17. század közötti időszakból származnak, igazi időkapszulák. Ezek a lelőhelyek nélkülözhetetlenek a gongok modernkori megértése szempontjából, mert kézzelfogható, fizikai bizonyítékokat nyújtanak a gongok, harangok és cintányérok történetéről egy olyan régióban, ahol kevés korai írásos forrás áll rendelkezésre. A bronz ellenállósága a tengeri környezetben tette lehetővé ezen fizikai bizonyítékok fennmaradását ellentétben a fából vagy bambuszból készült hangszerekkel.
Nézzük meg még egyszer a legfontosabb tanulságokat, amelyeket a régészeti leletek feltártak.
A Gongok történelmi jelenléte és típusai
A leletek egyértelműen dokumentálják a gongok, harangok és cintányérok jelenlétét a régióban a 9. és 17. század között. Azonosították a korabeli hangszertípusokat, mint a lapos és a bütykös gongok különböző változatait. Háromféle gongtípust találtak a hajóroncsokban: lapos gongok keskeny, egyenes peremmel; bütykös gongok alacsony bütyökkel és keskeny, befelé fordított peremmel; és bütykös gongok alacsony bütyökkel és keskeny, egyenes peremmel.
A Hangszertípusok kronológiája és fejlődése
A régészeti bizonyítékok alapján körvonalazódott a hangszerek kronológiája: a lapos gongok, harangok és cintányérok voltak elterjedtebbek a 9-13. században, míg a szemes (bütykös) gongok vették át a főszerepet a tengeri leletekben a 13-17. században. Ez a változás magyarázatot ad a modernkori gongtípusok sokféleségére.
Kereskedelmi útvonalak és a kereskedelemi utak rekonstruálása
A hajóroncsokban talált hangszerek és kísérő áruk (mint a kerámiák) feltárták a korabeli kiterjedt tengeri kereskedelmi hálózatokat, amelyek összekötötték Kínát, Délkelet-Ázsiát és más régiókat. Ennek megértése segít megmagyarázni, miért találhatók ma is bizonyos gongtípusok adott régiókban, és hogyan formálta ez a kereskedelem Délkelet-Ázsia regionális zenei tájképét. Láttunk példát a nagy mennyiségű kereskedelemre is, mint a Tanjung Simpang roncs 61 lapos gongja.
Az Ázsiai Tengeri Régészeti Leletek Kronológiája (9–17. század)
Ez az idővonal az Arsenio Nicolas által írt „Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries” című cikkben bemutatott főbb eseményeket részletezi, különös tekintettel a régészeti lelőhelyeken talált hangszerekre és azok kereskedelmi kontextusára.
Általános időszakok
| Időszak | Leírás |
|---|---|
| Első időszak (9–13. század) | Megjelennek a cintányérok, harangok és lapos gongok tengeri és szárazföldi régészeti lelőhelyeken. |
| Második időszak (13–17. század) | A csúcsos gongok dominálnak a tengeri leleteken (hajóroncsok, eltemetett csónakok a part mentén). |
Részletes idővonal
| Század | Lelőhely | Leletek | Rakomány és kontextus | Datálás |
|---|---|---|---|---|
| 9. század | Belitung hajóroncs (Gelasa-szoros, Indonézia) | Egy cintányér | Arab vagy indiai hajó, Hunanból az Indiai-óceán vagy a Közel-Kelet felé tartott, Tang-dinasztia Changsa árut szállítva. | 826-os feliratú tál és C-14 datálás |
| 10. század | Intan roncs (Szumátra, Indonézia) | Harangok (ghanta, pellet harangok, vajra jogarral díszített harangok), khakkhara csörgő finial | Valószínűleg Palembangból Jávára tartó indonéz hajó, kínai, közel-keleti, thai és indonéz árukkal. | C-14 datálás |
| 10. század | Tanjung Simpang (Sabah, Kelet-Malajzia) | 61 lapos gong kínai írásjegyekkel | Elsüllyedt hajó kínai északi Song kerámiával, valószínűleg Kínából a Fülöp-szigeteken keresztül Borneóba tartott. | Északi Song kerámia (960–1127) |
| 12. század | Pulau Buaya (Lingga-szigetek, Indonézia) | 8 lapos gong | Hajó déli Song kerámiával Guangdongból és Fujianból, valószínűleg Kínából indult. | Déli Song kerámia (1127–1279) |
| 13. század | Muara Jambi (Szumátra, Indonézia) | Bronz lapos gong felirattal | Kereskedelmi és vallási központ, kapcsolatban Jávával, Kínával, Thaifölddel, Indiával és Arábiával. Gong valószínűleg Kínából, katonai célokra. | 1231 (Song-dinasztia) |
| 13. század | Butuan (Mindanao, Fülöp-szigetek) | Csúcsos gong, cintányér, harangok | Fa koporsók és csónakok mellett, kínai, thai, vietnámi és közel-keleti árukkal. | C-14 datálás: 1250 |
| 13. század | Java Sea (Indonézia) | 2 csúcsos gong | Valószínűleg thai vagy indonéz hajó, kínai export árukkal. | 13. század közepe |
| 13–14. század | Rang Kwien roncs (Thai-öböl, Thaiföld) | 1 csúcsos gong, 1 bronz harang | Thai, vietnámi és kínai kerámia, gong és harang jelzőeszközként. | C-14 datálás, Hongwu időszak (1368–1402) |
| 14–15. század | Sungai Lumut (Brunei) | 24 kis gong töredék | Ceremoniális hely, Ming és thai/sziámi kerámiákkal, valószínűleg felajánlások. | 14–15. századi kerámiák |
| 15. század | Pandanan-sziget (Palawan, Fülöp-szigetek) | 6 közepes méretű csúcsos gong | Cham hajó, vietnámi kerámiával (70%), Thaiföld, Malacca, Borneó érintésével. | Yongle érme (1403–24) |
| 15. század | Bakau-sziget (Karimata-szoros, Indonézia) | 1 csúcsos gong | Guangzhou-ból thai entrepôt-okon keresztül Indonéziába. | C-14 datálás (1320–1440), Yongle érme |
| 14–15. század | Phu Quoc II (Dam-sziget, Vietnam) | 51 csúcsos gong | Thai hajó, Borneó és Fülöp-szigetek felé, „Ming Gap” időszak. | 14. századi hajószerkezet, kerámiák (14–17. század) |
| 15–16. század | Brunei hajóroncs (Brunei) | 2 csúcsos gong | Kínai, thai/burmai és vietnámi kerámiák. | Késő 15. századi kerámiák, Hongzhi uralkodás (1488–1505) |
| 15–16. század | Lena Shoal zátony (Palawan, Fülöp-szigetek) | Csúcsos gongok | Kínai hajó Zhejiangból vagy Fujianból, Vietnamba, Thaiföldre, Fülöp-szigetekre. | Kínai, vietnámi, thai/burmai kerámiák |
| 15. század vége | Santa Cruz hajóroncs (Zambales, Fülöp-szigetek) | Csúcsos gongok | 97% kereskedelmi kerámia (kínai, vietnámi, thai/burmai). | Késő 15. század |
| 16. század | Sattahip roncs (Chon Buri, Thaiföld) | Csúcsos gongok | Thai hajó, Sukhothai, Sawankhalok, Annamese kerámiák. | Kerámiák alapján |
| 16–17. század | Wreck 2, Royal Captain Shoal (Palawan, Fülöp-szigetek) | 35 csúcsos gong | Zhejiangból vagy Fujianból, Wanli időszak (1530–1620) porcelánnal. | Wanli időszak (1530–1620) |
| 1694 | San Jose galeon (Lubang-sziget, Fülöp-szigetek) | 1 kis csúcsos gong | Felborult galeon. | 1694 |
| ? | Intramuros (Manila, Fülöp-szigetek) | 1 kis csúcsos gong | Spanyol erődítményben találták. | Nincs pontos datálás |
További megfigyelések
- A lapos gongok a 10. századtól a 13. századig jelennek meg a tengeri leleteken.
- A csúcsos gongok a 13. századtól a 17. századig dominálnak a tengeri leleteken.
- Számos hajóroncs bizonyítja a gongok, harangok és cintányérok kereskedelmét Délkelet-Ázsiában, Kínában, Indiában és a Közel-Keleten.
- A hajók datálása nagyrészt a rakományban talált kerámiákra alapul.
- A fémkohászati elemzések (bronz ötvözetek összetétele) további datálási lehetőségeket nyújtanak.
- A bronz dobok és gongok megjelenése új zenekultúrát teremtett Ázsiában, megelőzve az európai zene bevezetését.
Gyártási technikák és anyaghasználat
A régészeti gongok kohászati vizsgálatai betekintést nyújtottak a korabeli gyártásba, kimutatva a magas óntartalmú bronz (kb. 15-25% ón) használatát. Ez a magas óntartalmú ötvözet folytonosságot mutat a modern gonggyártással, összekötve a történelmi leleteket a mai készítéssel. Bár Kína fontos szereplő volt, a leletek elterjedése több gyártási forrásra utalhat Délkelet-Ázsiában.
Közvetlen kapcsolat a modern hangszerekkel és gyakorlatokkal
Számos régészeti lelet közvetlen és világos párhuzamokat mutat a ma is használt gongtípusokkal. Gondoljunk csak a Pandanan roncsból származó sanang-szerű gongokra, a San Jose/Intramuros leletekre, amelyek hasonlítanak a Hanunuo vagy a tua luo gongokhoz, vagy a Tanjung Simpang lapos gongok kínai írásjeleire, amelyek a mai oroszlán- és sárkánytánc gongokon is megtalálhatók. Ez a folytonosság bizonyítja a történelmi kereskedelem és a jelenlegi gyakorlatok közötti erős kapcsot.
Zenei együttesek és kísérő hangszerek
A gongok mellett talált bronz harangok és cintányérok már a korai időszakban is a zenei élet részét képezték, segítve a korabeli zenei együttesek lehetséges összetételének rekonstrukcióját. A gongok megjelenése a 10. századtól új zenei kultúrát teremtett Ázsiában, befolyásolva a zene formáját, mint például a modern jávai és bali zene gongan struktúrája.
Kulturális, rituális és funkcionális szerepe a gongoknak
A leletek túlmutatnak a hangszerek puszta zenei funkcióján. A Sungai Lumut-i feltételezett felajánlások és a Muara Jambi-i katonai gong felirata bizonyítják a gongok múltbeli rituális, ceremoniális és funkcionális szerepét, amely sok modern kultúrában is megfigyelhető. A bronz ellenállósága a tengeri környezetben tette lehetővé ezen fizikai bizonyítékok fennmaradását.
A hiány információértéke és a helyi fejlődés
Az egyik legfontosabb felismerés, hogy egyes ma nagyon elterjedt és ikonikus gongtípusok (pl. a magas bütykös agung vagy a nagy gong agung) nem kerültek elő ezekből a nagy kereskedelmi roncsokból. Ez a „hiány” arra utalhat, hogy ezek a típusok más, esetleg kisebb, helyi kereskedelmi útvonalakon terjedtek, vagy később fejlődtek ki. Ez világosan megmutatja, hogy a gongkultúra alakulásában a nagy távolsági kereskedelem mellett a helyi fejlődés, innováció és alkalmazkodás is döntő szerepet játszott. A leletek és a mai gyakorlatok közötti különbségek, beleértve a „hiányokat”, a helyi dinamikára és fejlődésre világítanak rá.
A múlt és a jelen összekapcsolása
Ahogy a bevezetőben is hangsúlyoztuk, a tengeri régészet által feltárt múlt mélyen összekapcsolódik a gongok mai valóságával. A hajóroncsokból származó fizikai bizonyítékok megerősítik a gongok jelenkori jelentőségét. Segítenek megérteni, hogyan alakult ki a gongok formáinak és használatának gazdagsága, és miért találjuk őket ma a világ számos pontján, különösen Délkelet-Ázsiában, a legkülönfélébb zenei, rituális és funkcionális szerepekben.
A gongok mély történelmének ismerete gazdagítja a mai gongjátékosok, zenészek és a gongok iránt érdeklődők élményét. Amikor megütünk egy gongot, vagy egy gongkoncerten hallgatjuk a hangját, tudhatjuk, hogy ez a hangszer több évszázados kereskedelem, kézműves tudás és kulturális csere eredménye. Ismerve, hogy bizonyos ma is használt gongtípusok már évezredekkel ezelőtt utaztak a tengereken, új dimenziót ad a hangszerekhez fűződő kapcsolatunknak. A régészet segít megérteni, honnan származnak a ma használt gongok, miért szólnak úgy, ahogy szólnak, és miért töltenek be olyan fontos szerepet számos kultúrában.
Kitekintés a jövőbe
Bár a tengeri régészet rendkívül sokat felfedett a gongok múltjáról, még mindig vannak kérdések, különösen a helyi fejlődés dinamikájával és a „hiányzó” típusok történetével kapcsolatban. A gongok gazdag és összetett történetének teljes megértéséhez elengedhetetlen a régészeti (múlt) és az etnográfiai (jelen) kutatások együttes vizsgálata. A régészet adja a történelmi alapot, az etnológia pedig a mai, továbbélő vagy átalakult gyakorlatokat. Csak a két forrás kombinálásával kaphatunk teljes képet. A jövőbeni kutatások, mind a tengeri mélyben, mind a helyi közösségekben, tovább fogják gazdagítani tudásunkat erről a lenyűgöző hangszercsaládról.
Reméljük, ez a sorozat izgalmas bepillantást nyújtott a gongok rejtett múltjába, és megmutatta, milyen értékes információkat rejt a tenger mélye. Köszönjük, hogy velünk tartottatok ezen a felfedező úton!
Gongtörténelmi sorozat
A gongok történelméről szóló teljes sorozatunkat itt találja: Gongtörténelem
Források:
Forrás: Arsenio Nicolas : Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries
Kép: Arsenio Nicolas, illusztráció
