Kedves olvasók! Az elmúlt részekben bejártuk a gongok régészeti múltjának főbb időszakait, megismertük a lelőhelyeket és a különböző típusokat, valamint elmélyedtünk a gyártásukhoz használt bronz ötvözet titkaiban. Láttuk, hogy a tenger mélyén és a part menti lelőhelyeken található bronz hangszerek fizikai bizonyítékokat szolgáltatnak a gongok több százéves történetéről, pótolva a hiányzó írásos forrásokat.
Ebben a részben összekötjük a múltat a jelennel. Megnézzük, hogyan visszhangzanak ezek a távoli korokból származó régészeti leletek a mai gongokban és a körülöttük kialakult zenei és kulturális gyakorlatokban. A tengeri régészet nemcsak elméleti tudást ad, hanem közvetlen, kézzelfogható kapcsolatot teremt a ma használt hangszerekkel és szertartásokkal.
A régészeti leletek, mint a modern hangszerek „Ősei”
Az egyik legizgalmasabb felismerés a tengeri régészeti leletek vizsgálata során az, hogy számos ősi gong szinte azonos a ma is használt típusokkal. Ezek a leletek szó szerint a modern hangszerek és zenei/kulturális gyakorlatok „őseinek” tekinthetők. Nézzünk néhány konkrét példát a források alapján:
- Pandanan roncs (15. század) és a Fülöp-szigeteki sanang gongok: A Fülöp-szigeteki Palawan szigetén talált Pandanan roncsból előkerült hat közepes méretű szemes gon, amely rendkívül hasonló a gongokhoz.
Ez a közvetlen hasonlóság erős kapcsolódási pontot jelent a több százéves múlt és a jelenlegi helyi zenei gyakorlatok között.
- San Jose galleon (1694) és Intramuros (ismeretlen dátum) kis gongjai és a modern Hanunuo / tua luo gongok: A San Jose galleon és a manilai Intramuros spanyol erődítmény későbbi leletei kis méretű szemes gongokat tartalmaztak. Ezek a kisebb gongok hasonlóak a modern Mindoro szigetén élő Hanunuo nép által használt gongokhoz, valamint a manilai kínai színházi előadásokban használt tua luo gongokhoz. Ez a párhuzam megmutatja, hogy bizonyos méretű és típusú gongok hosszú időn át fennmaradtak a kereskedelem és a kulturális csere révén.
- Tanjung Simpang (10. század) lapos gongok és a mai oroszlán- és sárkánytánc gongok: A Borneón talált Tanjung Simpang roncsban előkerült hatvanegy lapos gong közül néhányon kínai írásjelek voltak láthatóak. Ezek valószínűleg a kereskedő vagy a címzett nevét jelölték. Érdekes módon ez a gyakorlat nagyon hasonlít ahhoz, amit ma is megfigyelhetünk a manilai kínai közösségekben használt lapos gongokon, különösen az oroszlán- és sárkánytánc előadásokban használt hangszereken. Ez a közvetlen kulturális folytonosságot bizonyítja a kereskedelmi múlt és a jelenlegi hagyományok között.
- Royal Captain Shoal (16-17. század) csillagmintás gongjai: A Fülöp-szigeteknél elsüllyedt Royal Captain Shoal roncsból feltárt harmincöt szemes gong közül néhányat jellegzetes, hatágú csillag minta díszített. Bár ez a minta ma már gyakoribb a szárazföldi Ázsiában, a tengeri lelet bizonyítja, hogy ez a típus a tengeri kereskedelem útvonalain is elterjedt volt, és ma is megtalálható hasonló formákban. Ez is a történelmi terjesztés és a mai formák közötti kapcsolatot mutatja.
A gongok rituális és ceremoniális szerepe: a Sungai Lumut példa
A gongok a történelem során nemcsak zenei funkciót töltöttek be, hanem fontos rituális és ceremoniális szerepük is volt. Ezt a régészeti leletek is megerősítik. A Brunei-ban talált Sungai Lumut lelőhelyen huszonnégy apró szemes gong töredéket találtak egy ceremoniális helyen. Ezek valószínűleg gulingtangan típusú gongok voltak. A leletek arra utalnak, hogy a gongokat szándékosan összetörték és eltemették, valószínűleg felajánlásként. Ez a példa világosan rávilágít a gongok múltbeli szakrális vagy rituális használatára, ami a mai Délkelet-Ázsiában is számos kultúrában megfigyelhető rituális és ceremoniális gonghasználat gyökereit jelzi.
A gongok funkcionális szerepe: a Muara Jambi katonai gong
A gongoknak a múltban a zenei és rituális szerepe mellett fontos funkcionális céljai is voltak. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a Szumátrán, egy templomi helyszínen talált Muara Jambi bronz lapos gong. Ennek peremén egy 1231-re datálható felirat látható. A felirat szerint a gongot „tongluo” néven említik, és katonai célokra használták, fegyvertárba helyezték. Ez a lelet bemutatja, hogy a gongok a múltban jelzőeszközként vagy más funkcionális szerepben is szolgáltak, ami magyarázatot adhat a modern időkben is megfigyelhető jelző vagy kommunikációs célú gonghasználat hátterére.
A gongok státuszszimbólum értéke
Végül, fontos megemlíteni, hogy a gongok a múltban is gyakran kulturális és presztízs értékkel bírtak. Nem csupán áruként, hanem értékes hangszerekként és státuszszimbólumként is tekintettek rájuk. Ez a státusz és érték hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kereskedelemben fontos szerepet játszottak, és hogy a mai napig kiemelt helyet foglalnak el számos délkelet-ázsiai kultúrában.
Összefoglalva, a tengeri régészeti lelőhelyekről származó gongok nem poros múzeumi tárgyak. Kézzelfogható módon összekötik a történelmi múltat a mai gonghasználattal. A konkrét párhuzamok a hangszertípusokban, a rituális és funkcionális szerepükben mind azt bizonyítják, hogy a több százéves tengeri kereskedelem és kulturális csere közvetlenül formálta a régió zenei tájképét és a gongok máig élő hagyományait. A régészet segít megérteni, honnan származnak a ma használt gongok, miért szólnak úgy, ahogy szólnak, és miért töltenek be olyan fontos szerepet számos kultúrában.
A következő részben áttekintjük, hogy milyen következtetésre lehet jutni abból, hogy milyen eszközök, gongok hiányoznak a korabeli régészeti leletek közül, és mit árul el ez a hiány a gongkultúra fejlődéséről.
Tartsatok velünk a következő részben is!
Merülés a gongok múltjába – Mi következi abból, ami hiányzik a régészeti leletekből?
Forrás: Arsenio Nicolas : Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries
Kép: Arsenio Nicolas, illusztráció