Kedves Olvasók! Az előző részben izgalmas párhuzamokat vontunk a tengeri régészeti leletekből előkerült gongok és a mai, Délkelet-Ázsiában használt hangszerek és kulturális gyakorlatok között. Láttuk, hogy a Pandanan roncs gongjai hasonlítanak a mai sanang-ra, a Tanjung Simpang lapos gongok írásjelei a modern oroszlán- és sárkánytánc gongjain is megjelennek, és a Sungai Lumut apró töredékei a gongok rituális szerepére utaltak. Mindez közvetlenül összeköti a több százéves múltat a jelennel.
Ebben a részben azonban egy legalább ennyire fontos szempontra világítunk rá: mi az, amit a régészeti leletek nem tartalmaznak a ma széles körben elterjedt gongtípusok közül, és mit árul el ez a hiány a gongkultúra fejlődéséről.
Néhány modern, elterjedt gongtípus hiánya a nagy kereskedelmi roncsokban
Miközben a régészeti leletek gazdag képet festenek a gongok történelmi jelenlétéről és kereskedelméről a 9. és 17. század között, van egy érdekes, észrevehető „hiány” a gyűjteményben. Néhány, ma Délkelet-Ázsiában rendkívül elterjedt és ikonikus gongtípus nem került elő ezekből a nagy távolsági kereskedelmi hajóroncsokból.
Konkrét példák a hiányra
A források több konkrét, ma is fontos gongtípust említenek, amelyek nem jelennek meg a vizsgált nagy kereskedelmi roncsokban:
- A magas bütykös, széles peremű agung típus, amely különösen elterjedt Mindanao és Borneó területén.
- A nagy gong agung, amelyet Jáva és Bali szigetén használnak.
Egy pár „Agung” gong, hagyományos hangszerek wikipedia
Ez a hiány különösen figyelemre méltó, tekintve, hogy ezek a típusok mennyire meghatározóak a mai délkelet-ázsiai zenei és kulturális életben.
Magyarázatok a hiányra: Eltérő kereskedelmi útvonalak és későbbi fejlődés
Mit jelenthet ez a régészek és zenetörténészek számára? A források alapján két fő lehetséges magyarázat kínálkozik erre a „gap”-re:
- Eltérő kereskedelmi útvonalak: Lehetséges, hogy ezek a gongtípusok nem a nagy távolsági, nemzetközi kereskedelmi útvonalakon terjedtek. Ehelyett terjesztésük más módon történhetett, például kisebb, szigetek közötti csónakokkal, amelyek rakománya kevésbé valószínű, hogy fennmarad nagy hajóroncsként, vagy amelyeket még nem tártak fel a régészek. Ez arra utal, hogy a helyi vagy regionális kereskedelem is fontos szerepet játszott a gongok terjesztésében, nem csak a Kínát vagy Indiát is érintő fő kereskedelmi hálózatok.
- Későbbi fejlődés: Egy másik lehetőség, hogy ezek a konkrét gongtípusok később fejlődtek ki, mint a nagy tengeri kereskedelem fő időszaka (a 9. és 17. század). Ha ezek a típusok csak a 17. század után váltak népszerűvé vagy alakultak ki, akkor természetesen nem kerülnének elő az ebből az időszakból származó roncsokból.
A helyi fejlődés és innováció jelentősége
Ez a régészeti „hiány” valójában rendkívül fontos információ. Rávilágít arra, hogy a gongkultúra nem csupán a nagy távolsági kereskedelem által befolyásolt, egységes folyamat volt. A leletek közötti különbségek és a mai gyakorlatok összevetése azt mutatja, hogy a helyi fejlődés, innováció és alkalmazkodás döntő szerepet játszott a gongok formájának, méretének és használatának alakulásában. Egyes típusok helyben fejlődhettek ki, vagy alkalmazkodhattak a specifikus helyi zenei és kulturális igényekhez.
A régészeti és etnográfiai bizonyítékok együttes vizsgálatának fontossága
Ez a példa tökéletesen illusztrálja, miért elengedhetetlen a régészeti és az etnográfiai (a jelenlegi kulturális gyakorlatokat vizsgáló) bizonyítékok együttes vizsgálata. A régészet megmutatja a történelmi alapot, a kereskedelmi útvonalakat és a korai típusokat. Az etnológia pedig dokumentálja a mai gyakorlatokat, amelyek ennek a történelmi alapnak a tovább élését, átalakulását és a helyi fejlődés eredményeit mutatják. Csak a két forrás kombinálásával kaphatunk teljes képet a gongok gazdag és összetett történetéről, megértve, hogy a mai állapot a több százéves kereskedelem, kulturális csere és a helyi kreativitás eredője. A „hiány” a roncsokban tehát nem egyszerűen adatpótlásra váró rés, hanem maga is értékes információ, ami rávilágít a helyi zenei kultúrák önálló életére és fejlődésére.
Összefoglalva, a tengeri régészeti leletek egy hiányzó puzzle-darabként is értékesek. Azzal, hogy megmutatják, mely ma elterjedt gongtípusok nem kerültek elő a nagy kereskedelmi hajókról, rávilágítanak a helyi fejlődés jelentőségére, a kisebb kereskedelmi útvonalak lehetséges szerepére, és arra, hogy a gongok történetének megértéséhez mind a globális kereskedelmet, mind a helyi kulturális dinamikát vizsgálnunk kell.
A következő, utolsó részben lezárjuk sorozatunkat, összefoglaljuk a tengeri régészet gongokkal kapcsolatos főbb tanulságait, és megnézzük, hogyan gazdagítja mindez a gongok mai megértését.
Tartsatok velem az utolsó részben is!
„Mély merülés” a Gongok Múltjába – A Múlt Hangja a Jelenben – Összefoglalás és Kitekintés
Gongtörténelmi sorozat
A gongok történelméről szóló teljes sorozatunkat itt találja: Gongtörténelem
Források:
Forrás: Arsenio Nicolas : Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries
Kép: Arsenio Nicolas, illusztráció
