A Fülöp-szigetek Palawan szigetcsoportjának őslakos népei között a zene nem csupán szórakozás, hanem a kulturális identitás, a közösségi összetartozás és a spirituális kapcsolat alapvető kifejezési formája [1].
A sanang gongok hangja már több mint négyezer éve visszhangzik a sziget hegyei és völgyei között, összekapcsolva a múltat a jelennel, az embereket egymással és a természettel [2] [3]. Ezen kutatás célja, hogy bemutassa a gong mint hangszer gazdag történetét, és feltárja annak mély gyökereit a Palawan népcsoport kultúrájában, különös tekintettel a sanang gong szerepére és jelentőségére. A régészeti emlékek jellentőségével és a Palawan szigetekkel korábbi részben már foglalkoztunk. Az ott megismerteket fejtjük most ki bővebben.
A Gong történeti gyökerei és fejlődése
Az ősi kezdetek
A gongok története az emberiség legkorábbi fémmegmunkálási hagyományaira nyúlik vissza [2] [4]. A legkorábbi gong-szerű hangszerek a bronzkorban, körülbelül i.e. 3500 körül jelentek meg, amikor a fémöntés technikája lehetővé tette a komplex hangszerek készítését [3] [5]. A délkelet-ázsiai régió, különösen Burma, Kína, Annam (mai Vietnam) és Jáva képezték a gongkultúra fő központjait, ahol a különböző formák és hangzások kifejlődtek ki [2] [4].
A legkorábbi történeti említések a 6. századi kínai feljegyzésekben találhatók, amelyek szerint a gong egy idegen hangszer volt, amely Tibet és Burma közötti területről érkezett [2]. A „gong” szó maga a jávai nyelven gyökerezik, ami hangsúlyozza Indonézia központi szerepét ezen hangszerek fejlődésében [2] [6].
A délkelet-ázsiai fejlődés
A gongok különleges jelentőséget nyertek a délkelet-ázsiai kultúrákban, ahol nemcsak zenei hangszerként, hanem spirituális és társadalmi szimbólumként is funkcionáltak [4] [7]. A hagyományos gongkészítés művészete generációról generációra öröklődött, és mély misztikus jelentőséggel bírt [4]. A gongkészítők azt hitték, hogy egy sikeres gong csak felsőbb hatalmak segítségével készülhet el, és hogy ők jobban ki vannak téve ezeknek az erőknek, mint az átlagemberek [4].
A Palawan népcsoport: Kulturális sokszínűség és zenei hagyományok
Demográfiai és etnikai háttér
A Palawan szigetcsoport hat fő őslakos népcsoportnak ad otthont, amelyek mindegyike egyedi kulturális hagyományokkal és zenei gyakorlatokkal rendelkezik [8] [9] [10]. A 2020-as népszámlálás szerint a Palawan (vagy Palaw’an, Palawano) népcsoport 119.857 főt számlál, ami a legnagyobb őslakos közösséget jelenti a szigeten [1] [10]. A Palawan népcsoport négy fő etno-lingvisztikai alcsoportra oszlik [1] [10].
A Palawan kultúrájának alapelvei
A Palawan közösség alapvető társadalmi etikája a megosztáson alapul [11] [12]. Nincs fogalmuk a tulajdonról – számukra a föld, a tenger, az ég és a természet elemei senkié [11] [12]. Legfontosabb rituáléik, mint a tambilaw (a rizs kollektív főzése és megosztása, ami rituális áldozat Ampo’t Paray, a rizs urának) és a tinapay (rizsbor-ivási ceremónia) a közösségi megosztás nagyszerű formái [11] [12].
Egy palawani őslakos csoport tagjai hagyományos ruhában,
hangszerekkel bestdivingphilippines
A Sanang és a Basal együttes: A Palawan zene szíve
A Basal együttes felépítése
A Basal a Palawan népcsoport gong-együttese, amely négy fő hangszerből áll [13] [11] [14]. Ez az együttes a Palawan zenei kultúra központi eleme, amely rituális és közösségi eseményeken egyaránt meghatározó szerepet játszik [11] [12].
A sanang, mint kis függesztett gong, központi szerepet játszik ebben az együttesben [13] [11] [15]. Két sanang gong alkotja az együttes magas hangú szekcióját, amelyek váltakozó dinamikával játszanak – amikor az egyik hangosan szól, a másik halkan [11]. Ez a technika az összefonódás, az ellenpontok és a váltakozás művészetét képviseli, biztosítva a kollektív egységet [11].
Zenei szerepek és funkciók
A gimbal (tubulár dob) kezdi a zenét egy alapritmussal, majd csatlakoznak a sanang gongok és egy-három agung (nagy gongok) [11] [14]. A basal játék pontos és csodálatos metaforája a Palawan alapvető megosztási szokásának, mivel ebben a zenében egyetlen hangszer sem dominál [11].
Egy pár „Agung” gong, hagyományos hangszerek wikipedia
Az együttes működése tükrözi a Palawan társadalom egyenlőségen alapuló (egalitárius) természetét. Az összefonódás, ellenpontok, váltakozás és kolotómia technikái (hangszerek megszólaltatásának szigorú sorrendje) kollektív egységet biztosítanak [11]. A két sanang gong váltakozó dinamikában játszik, a kontrapunkt minták irányítják az agung és a sanang valamint a gimbal kölcsönhatását [11].
A Gongkészítés művészete és technológiája
Anyagösszetétel és metallurgiai aspektusok
A hagyományos gongkészítés komplex metallurgiai (fémek feldolgozásával kapcsolatos) ismereteket igényel [4] [16] [17]. A sanang és más gongok főként bronzból készülnek, amely réz és ón ötvözete specifikus arányokkal [1][4].
A hagyományos gong bronz összetétele körülbelül 76-78% rezet és 21-22% ónt tartalmaz, kisebb mennyiségben más fémekkel [1][4]. Ez az úgynevezett „beta fázisú” bronz kiváló akusztikai tulajdonságokat biztosít [1]. Az ón és réz aránya szűk tartományban (21-24% ón) mozog a kívánt hangminőség eléréséhez [1].
A Sanang gong készítési folyamata
A gongkészítés ősi hagyományai több ezer éves múltra tekintenek vissza [4] [17]. A folyamat több szakaszból áll:
- Öntés és hőkezelés: Az alapanyagokat felolvasztják és formába öntik [1] [17]. A gongkészítés egyik titka, hogy bizonyos hőmérsékleten (kb. 780°C) hirtelen lehűtik a fémet, hogy a megfelelő kristályszerkezetet vegye fel [1].
- Megmunkálás: A lehűtött gongot kalapálással formázzák [1] [17]. Ez adja meg a végső alakot, a középső domborulatot, a peremet és a hangolást [1].
- Finomítás: Többszöri felmelegítés és lehűtés után a gongot csiszolják, polírozzák és esetleg díszítik [17].
A Palawan zenei hagyományok sokszínűsége
Zenei formák és műfajok
A Palawan zenei kultúra gazdag és sokrétű hagyományrendszert mutat be, amely túlmutat a puszta sanang gong használatán [11][12][18]. A különböző zenei formák különböző funkciókat töltenek be a közösségi életben.
A Kulilal és Bagit hagyományok
A kulilal egy rendkívül lírai költemény, amely szenvedélyes szerelmet fejez ki, kusyapi (kéthúros lantszerű hangszer) és pagang (bambusz citer) kíséretével [11][12]. Ezt általában egy férfi játssza kusyapin, míg egy nő a paganggal kíséri [11].
A bagit szigorúan hangszeres zene a kusyapin, amely a természet ritmusait, mozgásait és hangjait ábrázolja – madarak, majmok, kígyók csiripelését, levelek susogását és a természeti elemeket [11] [12].
Masino Intaray öröksége és kulturális jelentősége
Egy mester portréja
Masino Intaray (1943-2013) a Palawan zenei hagyományok egyik kiemelkedő képviselője volt, aki a basal előadások mestere volt [1] [11] [12]. 1993-ban megkapta a Fülöp-szigetek Nemzeti Élő Kincsének (Gawad sa Manlilikha ng Bayan) elismerését [11] [12] [18].
Intaray nem csak a basal, kulilal és bagit hagyományokban volt jártas, hanem az aroding (szájhárfa) és babarak (gyűrűfuvola) játékában is jeleskedett [11] [12]. Kreatív memóriája, kitartása, intellektuális tisztasága és spirituális céltudatossága lehetővé tette számára, hogy egész éjszakán át számtalan tultul (eposz), sudsungit (narratíva) és tuturan (származási mítosz és ősi tanítások) énekeljen [11] [12].
A hagyományátvitel mestere
Intaray tevékenysége jelentősen hozzájárult a hagyományos Palawan zenei formák megőrzéséhez és népszerűsítéséhez [1] [12] [18]. A Makagwa völgyi basal és kulilal együttes tagjaként kreatív, hagyományos művészként működött a legmagasabb szinten [11].
A Sanang gong kulturális kontextusa és spirituális dimenziói
Rituális és ceremoniális szerepek
A sanang és a teljes basal együttes nemcsak zenei eszközök, hanem fontos kulturális szimbólumok is [1][19]. Közösségi eseményeken, például esküvőkön, keresztelőkön, aratási ünnepeken szerepelnek, ahol a zene közösségteremtő erőként funkcionál [1].
A spirituális és gyógyító rítusokban a sanang hangja a hiedelmek szerint kapcsolatot teremt az ősökkel, a természeti szellemekkel, és segíti a lelki egyensúly helyreállítását [1]. A gongok hangja jelzi a falu lakóinak a gyűléseket vagy fontos megbeszéléseket is [1].
A természettel való kapcsolat
A Palawan zene jellemzője, hogy a természet és a környezet hangjait utánozza [1][19]. A sanang sajátos hangszínével fontos szerepet játszik ezekben az előadásokban, amelyek tükrözik a közösség mély kapcsolatát a természeti környezettel [1][20].
Modern kihívások és kulturális megőrzés
A globalizáció hatásai
Bár a modern hatások elérték a Palawan közösségeket, a hagyományos hangszerek, köztük a sanang, továbbra is kulturális horgonyként működnek [1][21][20]. A sanang hangja nem csak a múlt visszhangja, hanem a kulturális folytonosság és adaptáció jelképe a mai változó világban [1].
A fiatalabb generációk gyakran a városi területekre költöznek oktatási és munkalehetőségek miatt, ami a kulturális gyakorlatok átadásának csökkenéséhez vezet [20]. A külső nyomások, beleértve az erdőirtást, bányászatot és turizmust, gyakran beavatkoznak az ősi földekbe [20].
Megőrzési erőfeszítések
A Palawan rejtett törzseinek kultúrájának és jogainak megőrzésére irányuló erőfeszítések lendületet kapnak [21][20][22]. A civil szervezetek és helyi szervezetek szorosan együttműködnek az őslakos közösségekkel, hogy megerősítsék őket és védelmezzék jogaikat [20].
Az ökoturizmus kezdeményezések platformot biztosítanak az őslakos törzsek számára, hogy megosszák kultúrájukat a látogatókkal, miközben elősegítik a természetvédelmet [20]. Az ősi területek jogi elismerése néhány törzs számára jogi eszközöket biztosított földjeik kizsákmányolás elleni védelmére [20].
A Fülöp-szigetek térképe, kiemelve régiókat és
közösségi programokat cartwheelfoundation
Következtetések és jövőbeni perspektívák
A sanang, ez a kis függesztett gong, a Palawan népcsoport zenei örökségének elengedhetetlen része marad [1]. A modern társadalmi változások és külső hatások ellenére a hagyományos zenei eszközök továbbra is élő kulturális gyakorlatként vannak jelen a közösségekben [1] [20].
A gong mint hangszer több mint négyezer éves története a Palawan kultúrában egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan őrzi meg és adaptálja egy őslakos közösség kulturális örökségét a globalizáció korában [2] [5] [21]. A sanang használata nemcsak zenei előadásmód, hanem a közösségi identitás kifejezésének és megerősítésének eszköze is [1] [11].
A jövőbeni kutatások és megőrzési erőfeszítések kulcsfontosságúak lesznek annak biztosításában, hogy ezek az ősi hangok továbbra is visszhangozzanak a Palawan szigetek között, összekötve a múltat a jövővel, és megőrizve ezt az értékes kulturális örökséget a következő generációk számára [21] [22]. A sanang hangja tehát nemcsak a múlt visszhangja, hanem egy élő tanúságtétel a Palawan őslakos közösségek ellenállóképességéről és kulturális gazdagságáról a 21. században.
Gongtörténelmi sorozat
A gongok történelméről szóló teljes sorozatunkat itt találja: Gongtörténelem
Források:
- 1. A-Palawan-Nepcsoport-altal-hasznalt-Sanang-Hangsze.pdf
- 2. https://en.wikipedia.org/wiki/Gong
- 3. https://www.hess-sound.de/en/blogs/guide/history-gongs
- 4. https://www.paistegongs.com/history.php
- 5. https://healing-sounds.com/blogs/gong/gong-instrument-history
- 6. https://macmillan.yale.edu/southeast-asia/about-gamelan-music
- 7. https://thesoundartist.com/blogs/news/history-and-origin-of-gongs
- 8. https://en.wikipedia.org/wiki/Peoples_of_Palawan
- 9. https://www.travel-palawan.com/cultural-heritage/indigenous-peoples/
- 10. https://en.wikipedia.org/wiki/Palawan_people
- 11. https://ncca.gov.ph/about-culture-and-arts/culture-profile/gamaba/national-living-treasures-masino-intaray/
- 12. https://www.nationalmuseum.gov.ph/2022/04/10/celebrating-the-life-of-manlilikha-ng-bayan-masino-intaray/
- 13. https://en.wikipedia.org/wiki/Agung
- 14. https://brainly.ph/question/891794
- 15. https://ikm1234.wixsite.com/masinointaray
- 16. https://eprints.ums.edu.my/id/eprint/42972/1/24 PAGES.pdf
- 17. https://www.youtube.com/watch?v=721sIf-lhfw
- 18. https://likhart.wixsite.com/orgullo-de-filipinas/post/top-hikes-in-australia
- 19. https://philippinesislandhopping.com/blog/palawans-indigenous-people/
- 20. https://bestdivingphilippines.com/hidden-tribes-of-palawan-culture/
- 21. https://www.philstar.com/headlines/2019/06/08/1924626/natl-artist-urges-govt-preserve-ethnic-music
- 22. https://www.pna.gov.ph/index.php/articles/1206551
