A Mindoro szigetén élő Hanunuo Mangyan nép zenei hagyományai és a spanyol gyarmati időszak régészeti leletei között meglepő kapcsolatok fedezhetők fel, amelyek évszázadokon átívelő kulturális folytonosságra utalnak 1 29. A San José gálya 1694-es hajótörése és a manilai Intramuros spanyol erődítmény régészeti leletei olyan kis méretű gongokat tartalmaznak, amelyek figyelemre méltó hasonlóságot mutatnak mind a modern Hanunuo nép által használt gongokkal, mind a manilai kínai színházi előadásokban alkalmazott tua luo gongokkal 21 23 34.
Régészeti bizonyítékok a gong kultúra folytonosságára
A San José gálya és Mindoro kapcsolata
Az 1694-ben Lubang-sziget közelében, Mindoro mellett elsüllyedt San José gálya tragikus történetének középpontjában 400 ember halála áll, de régészeti szempontból rendkívül jelentős kulturális emlékeket is magában rejt 29. A Nemzeti Múzeum által 1986-ban végzett víz alatti régészeti ásatások során feltárt leletek között számos kerámiai anyag, ólomlemezek, üveggolyók, rézgyűrűk és bronz tárgyak kerültek elő 2. A hajó mérete – körülbelül 60 méter hosszúság – azt jelzi, hogy ez volt a legnagyobb spanyol gálya a maga korában 2.
Ágyúk láthatók a tengerfenéken a San Jose-i gálya hajótöréséből thecitypaperbogota
A víz alatti feltárások során felfedezett anyagok között kis méretű bronz hangszerek is szerepelnek, amelyek mérete és funkciója összhangban áll a korabeli kereskedelem során szállított kis gongokkal 2 44. Ezek a leletek különösen fontosak, mert bizonyítják, hogy a spanyol gyarmati kereskedelem aktívan részt vett az ázsiai hangszerkultúra terjesztésében 9 12.
A San José-i gálya roncsai tele vannak tengeri élőlényekkel divemagazine
Intramuros régészeti feltárásai
A manilai Intramuros spanyol erődítmény területén végzett régészeti munkálatok során számos kis bronz ütőhangszert tártak fel, amelyek a spanyol gyarmati időszak spanyol-ázsiai kulturális kölcsönhatásának bizonyítékai 13 15 18.
A feltárt bronz hangszerek között szerepelnek olyan kis gongok, amelyek mérete és kialakítása hasonlóságot mutat mind a modern Hanunuo agung gongokkal, mind a kínai tua luo színházi gongokkal 2334. Ez a párhuzam arra utal, hogy bizonyos gong típusok és méretek évszázadokon keresztül fennmaradtak a kereskedelem és kulturális csere révén 17 25.
Történelmi kereskedelmi hálózatok és gong kereskedelem
Korai délkelet-ázsiai gong kereskedelem
A gongok délkelet-ázsiai kereskedelmének legkorábbi bizonyítékai az i.e. 3-2. századra nyúlnak vissza, amikor a vietnami Ngọc Lũ bronzdobon gong együttesek ábrázolásai jelentek meg 17 25. Ez a legkorábbi vizuális bizonyíték arra, hogy a gongok már az ókorban központi szerepet játszottak a délkelet-ázsiai zenei kultúrában 17.
Délkelet-Ázsia főbb ősi hajótöréseinek térképe org
A középkori időszakban (12-15. század) a gong kereskedelem virágzásnak indult, amint azt a különböző hajótörések régészeti leletei bizonyítják 41 42 43. A 12. századi Butuan hajótörés domború bronz gongokat tartalmazott, míg a 15. századi Pandanan hajótörés öt kis bronz gongot rejtett, amelyek a délkelet-ázsiai regionális kereskedelem csúcsperiódusának emlékei 41 17.
Gong kapcsolatok összefoglaló táblázat
| Lelőhely | Bizonyíték típusa | Kultúra/közösség | Párhuzam/kapcsolat | Értelmezés |
|---|---|---|---|---|
| Butuan, Fülöp-szigetek | Archeológiai lelet | Buzón, Agusan | Bronz gongok/kereskedelmi kapcsolatok Dél-Kínával és Vietnammal | Közvetítő szerep a gong technológia régiós terjedésében |
| Jáva | Történeti írott források | Majapahit birodalom | Tributáris ajándékok/kereskedelem Kínával | Gongok státuszszimbólumként és diplomáciai ajándékként |
| Borneó | Etnográfiai feljegyzések | Dayak közösségek | Pénzeszközként használt gongok | A gong elsődleges gazdasági és társadalmi értéke |
| Selat Sunda | Kereskedelmi naplók | Jávai & Szunda térség | Gong és fémtárgy kereskedelem más délkelet-ázsiai szigetekkel | Kereskedelmi útvonalak meghatározó szerepe a gong elterjedésében |
| Vietnam | Művészettörténeti összehasonlítás | Mon-Khmer népek | Díszített Dông Sôn dobok és későbbi gong ábrázolások | Forma- és funkció folytonosság a múlt és jelen hangszerei között |
Gong kapcsolatok összefoglaló táblázat
| Lelőhely | Bizonyíték típusa | Kultúra/közösség | Párhuzam/kapcsolat | Értelmezés |
|---|---|---|---|---|
| Butuan, Fülöp-szigetek | Archeológiai lelet | Buzón, Agusan | Bronz gongok/kereskedelmi kapcsolatok Dél-Kínával és Vietnammal | Közvetítő szerep a gong technológia régiós terjedésében |
| Jáva | Történeti írott források | Majapahit birodalom | Tributáris ajándékok/kereskedelem Kínával | Gongok státuszszimbólumként és diplomáciai ajándékként |
| Borneó | Etnográfiai feljegyzések | Dayak közösségek | Pénzeszközként használt gongok | A gong elsődleges gazdasági és társadalmi értéke |
| Selat Sunda | Kereskedelmi naplók | Jávai & Szunda térség | Gong és fémtárgy kereskedelem más délkelet-ázsiai szigetekkel | Kereskedelmi útvonalak meghatározó szerepe a gong elterjedésében |
| Vietnam | Művészettörténeti összehasonlítás | Mon-Khmer népek | Díszített Dông Sôn dobok és későbbi gong ábrázolások | Forma- és funkció folytonosság a múlt és jelen hangszerei között |
.
Ming és Qing dinasztia tengeri tilalmainak hatása
A kínai Ming dinasztia tengeri tilalmai (1371-1509, 1521-1529) és a Qing tilalom (1654-1684) jelentős hatást gyakoroltak a gong kereskedelemre 36 37. Ezek a tiltások arra kényszerítették a kereskedőket, hogy alternatív útvonalakat és forrásokat keressenek, ami hozzájárult a délkelet-ázsiai gong készítés fejlődéséhez 36 39.
A 1567-es Zhangzhou Yuegang kikötő újranyitása jelentős fordulópontot jelentett a gong kereskedelemben 36 37. A kínai gongok újra megjelentek a délkelet-ázsiai piacokon, de ekkorra már a helyi gong készítési hagyományok is megerősödtek 36 39.
Modern kulturális folytonosság és megőrzés
Hanunuo Mangyan zenei hagyományok
A modern Hanunuo Mangyan közösség Mindoro szigetén továbbra is aktívan használja a hagyományos gongokat zenei előadásaiban 212224. Az agung típusú gongok központi szerepet játszanak a Hanunuo kallpay („sokszínű vigadozás”) során, ahol gongok, gitárok és egyéb hangszerek együttes használata jellemzi a közösségi ünnepségeket 21.
Vintage kalapált bronz Agung Gong rattan állványon savacoolandsons
A Hanunuo gongok jellemzően sekély testűek, körülbelül 2 hüvelyk (5 cm) mélyek és 12 hüvelyk (30 cm) átmérőjűek 21. Ezeket függőlegesen tartják, néhány hüvelyknyire a táncparkettől, és kevesebb mint hat hüvelyk távolságra egymástól 21. A gongok nem a Hanunuo közösség saját készítményei, hanem örökségként megőrzött kereskedelmi tárgyak, amelyek generációkon keresztül őrződtek meg 21.
A Hanunuo nép és a gongok kapcsolata
Kulcsfontosságú kutatási eredmények
Régészeti bizonyítékok
- San José gálya (1694): Lubang-sziget közelében, Mindoro mellett süllyedt el.
~ 400 fő halálával járó hajótörés.
Kis méretű, szemes gongokat tartalmazó leleteket feltételeznek.- A Nemzeti Múzeum által 1986-ban végzett régészeti ásatások.
- Intramuros lelőhelyek: Spanyol gyarmati időszak régészeti leletei (Manila).
Kis bronz ütőhangszerek, a spanyol-ázsiai kulturális kölcsönhatás bizonyítékai.
Történelmi kereskedelmi kapcsolatok
- Korai bizonyítékok (3.-2. század): Ngọc Lũ bronzdob (Vietnam), gong együttesek ábrázolásával.
A legkorábbi vizuális bizonyíték a gong használatra. - Középkori kereskedelem (12-15. század):
- Butuan hajótörés (Fülöp-szigetek, 12. század): domború bronz gongokkal
- Pandanan hajótörés (Palawan, 15. század): 5 kis bronz gonggal
- Gyarmati időszak (16-18. század): Spanyol gályák kis ceremoniális gongokat szállítottak.
A gyarmati kereskedelem fenntartotta a gongok forgalmát.
Modern kulturális folytonosság
-
Kínai színházi hagyományok Manilában: Tua luo gongok használata kínai operában.
19-20. századi kínai bevándorlók kulturális megőrzése.
1820: első kínai zenei társulat alapítása Manilában. -
Hanunuo Mangyan hagyományok: Agung és kis bronz gongok használata.
Őslakos mangyan zenei hagyományok, élő kulturális örökség Mindoro szigetén.
Kulcsfontosságú kapcsolatok és összefüggések
- Méret minták: A történelmi kis gongok mérete megfelel a modern Hanunuo és tua luo gongok méretének.
- Kereskedelmi útvonalak: A Fülöp-szigetek központi szerepet töltött be az ázsiai tengeri kereskedelemben.
- Kulturális átvitel: A gong hagyományok fennmaradása mind a kínai diaszpóra, mind az őslakos közösségekben.
- Régészeti folytonosság: A hajótörési leletek bizonyítják a gongok folyamatos kereskedelmét és kulturális cseréjét évszázadokon keresztül.
.
Kínai színházi hagyományok Manilában
A manilai kínai közösség 1820-ban alapította meg az első kínai zenei társaságot, a Tiong Ho Sia Chinese Music Associationt, amely 180 évvel ezelőtt kezdte meg a hagyományos kínai zenei hagyományok ápolását 35. Chen Jin’ge (Ah-Jin) kezdeményezésére jött létre ez a szervezet, amely névlegesen zenei célokra alakult, de valójában a kínai kulturális identitás megőrzését szolgálta 35.
Egy hagyományos Tua Luo gong kolberg
A kínai operában használt tua luo gongok kis méretűek és jellegzetes hangzásúkról ismertek 33 34. Ezek a gongok „hangmagasság-hajlítással” működnek, ahol a gong előlapja elkülönül a külső peremtől, két különböző hangot hozva létre, amelyek összekapcsolódva emelkedő vagy csökkenő hangzást eredményeznek 33.
A gong kultúra komplex összefüggései
Méretbeli és funkcionális párhuzamok
A történelmi és modern gongok között felfedezhető méretbeli párhuzamok különösen figyelemre méltóak.
A San José gályán és az Intramuros területén feltárt kis méretű gongok mérete megfelel mind a modern Hanunuo agung gongok, mind a kínai tua luo gongok méreteinek 21 33 34. Ez a konzisztencia arra utal, hogy bizonyos gong méretek optimálisak voltak mind a ceremoniális, mind a színházi használatra 23 26.
Kereskedelmi útvonalak szerepe
A Fülöp-szigetek központi szerepet játszott az ázsiai tengeri kereskedelem hálózatában, ami lehetővé tette a gong kultúra széles körű terjedését 47 39. A Manila-Acapulco gálya útvonal nemcsak gazdasági jelentőségű volt, hanem kulturális híd is volt Ázsia és Amerika között 9 12.
A gongok terjedési módjai
| Kapcsolat típusa | Érintett csoportok/régiók | Leírás |
|---|---|---|
| Kereskedelmi kapcsolatok | Kína, Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnam |
Bronz gongok mozgása régiók között, cserék és kereskedelmi utak mentén. A gong, mint értékes kereskedelmi áru szerepelt, különösen a Délkelet-Ázsiai szigetvilágban. |
| Kulturális-transzfer | Majapahit, Mon-Khmer, kínai és maláj közösségek |
A gong jelentősége és használata átterjedt különböző etnikai és kulturális csoportokra. Zenei, ceremoniális, és státuszhoz kötődő funkciók átadása. |
| Diplomáciai ajándékozás | Kína, Jáva, Borneó |
A gongokat királyi udvarok közt adták diplomáciai gesztusként vagy adóként. Jelentős szerepe a birodalmi és helyi hatalmi kapcsolatokban. |
| Szociális-gazdasági integráció | Dayak (Borneó), Mangyan (Mindoro), vietnami hegyi népek |
A gong gyakran pénzhelyettesítő eszköz, örökség, hozomány vagy közösségi státusz szimbóluma volt. Helyi gazdasági rendszerekbe is integrálódott. |
| Kulturális folytonosság | Őslakos délkelet-ázsiai népek |
A gong szerepe a mai napig fennmaradt rítusokban, ünnepségeken és zenei tradíciókban. Generációkon átívelő jelentőség. |
A különböző hajótörések leletei – a Butuan, Pandanan és San José gályák – időrendi sorrendben mutatják be a gong kereskedelem fejlődését 41 2 44. Ezek a leletek bizonyítják, hogy a gongok folyamatosan jelen voltak a délkelet-ázsiai tengeri kereskedelemben több évszázadon keresztül 17 25.
Archeológiai és történeti források – gong-bizonyítékok összehasonlítása
| Forrás/lelet | Gong típusa/leírás | Kulturális kontextus | Méret/funkció | Bizonyíték típusa | Történeti jelentőség |
|---|---|---|---|---|---|
| Ngọc Lũ bronzdob (Vietnam, i.e. 3–2. sz.) | Bronzdob gong-zenekari ábrázolásokkal | Đông Sơn rituális/ceremoniális kultúra | Nagy, ceremoniális (ábrázolt) | Ikonográfiai (bronzdob dombormű) | A legkorábbi képi bizonyíték gong-együttesekre |
| Butuan hajóroncs (Fülöp-szigetek, 12. sz.) | Domború bronz gongok (kereskedelmi áruk) | Tengerhajózási kereskedelmi hálózatok | Közepes, kereskedelmi áru | Archeológiai (hajóroncson talált tárgyak) | Kora-kereskedelmi körforgás bizonyítéka |
| Pandanan hajóroncs (Palawan, 15. sz.) | 5 kis bronz gong (kereskedelmi rakomány) | Délkelet-ázsiai regionális kereskedelem | Kis, hordozható kereskedelmi tárgyak | Archeológiai (hajóroncs lelet) | A prekoloniális kereskedelem csúcspontja |
| San José Galleon (Mindoro, 1694) | Kis ceremoniális/személyes gongok | Spanyol gyarmati tengerhajózás | Kicsi, személyes/ceremoniális | Archeológiai (potenciális hajóroncslelet) | Gyarmati kori kultúrcsere |
| Intramuros lelőhely (Manila, spanyol kor) | Kis bronz ütős hangszerek | Spanyol gyarmati település | Kicsi, használati/ceremoniális | Archeológiai (feltárási leletek) | Spanyol–ázsiai kulturális interakció |
| Chinese Theater Manila (19–20. sz.) | Tua luo színházi gongok (kínai opera) | Kínai bevándorló kulturális hagyomány | Kicsi, színházi ütős | Etnográfiai (élő kulturális gyakorlat) | Kínai kulturális átörökítés |
| Mai Hanunuo hagyományok (Mindoro, jelenkor) | Agung és kis bronz gongok | Őslakos Mangyan zenei hagyományok | Közepes, hagyományos együttes | Etnográfiai (élő hagyomány) | Őslakos kulturális folytonosság |
Archeológiai és történeti források – gong-bizonyítékok összehasonlítása
| Forrás/lelet | Gong típusa/leírás | Kulturális kontextus | Méret/funkció | Bizonyíték típusa | Történeti jelentőség |
|---|---|---|---|---|---|
| Ngọc Lũ bronzdob (Vietnam, i.e. 3–2. sz.) | Bronzdob gong-zenekari ábrázolásokkal | Đông Sơn rituális/ceremoniális kultúra | Nagy, ceremoniális (ábrázolt) | Ikonográfiai (bronzdob dombormű) | A legkorábbi képi bizonyíték gong-együttesekre |
| Butuan hajóroncs (Fülöp-szigetek, 12. sz.) | Domború bronz gongok (kereskedelmi áruk) | Tengerhajózási kereskedelmi hálózatok | Közepes, kereskedelmi áru | Archeológiai (hajóroncson talált tárgyak) | Kora-kereskedelmi körforgás bizonyítéka |
| Pandanan hajóroncs (Palawan, 15. sz.) | 5 kis bronz gong (kereskedelmi rakomány) | Délkelet-ázsiai regionális kereskedelem | Kis, hordozható kereskedelmi tárgyak | Archeológiai (hajóroncs lelet) | A prekoloniális kereskedelem csúcspontja |
| San José Galleon (Mindoro, 1694) | Kis ceremoniális/személyes gongok | Spanyol gyarmati tengerhajózás | Kicsi, személyes/ceremoniális | Archeológiai (potenciális hajóroncslelet) | Gyarmati kori kultúrcsere |
| Intramuros lelőhely (Manila, spanyol kor) | Kis bronz ütős hangszerek | Spanyol gyarmati település | Kicsi, használati/ceremoniális | Archeológiai (feltárási leletek) | Spanyol–ázsiai kulturális interakció |
| Chinese Theater Manila (19–20. sz.) | Tua luo színházi gongok (kínai opera) | Kínai bevándorló kulturális hagyomány | Kicsi, színházi ütős | Etnográfiai (élő kulturális gyakorlat) | Kínai kulturális átörökítés |
| Mai Hanunuo hagyományok (Mindoro, jelenkor) | Agung és kis bronz gongok | Őslakos Mangyan zenei hagyományok | Közepes, hagyományos együttes | Etnográfiai (élő hagyomány) | Őslakos kulturális folytonosság |
Kulturális kapcsolatok
A gong hagyományok fennmaradása két fő csatornán keresztül valósult meg: az őslakos közösségek kulturális konzervatizmusán és a bevándorló közösségek kulturális megőrzési törekvésein keresztül 23 35. A Hanunuo közösség esetében a gongok a hagyományos zenei repertoár szerves részei maradtak, míg a manilai kínai közösség esetében a gongok a kulturális identitás szimbólumai lettek 21 35.
Következtetések és jelentőség
A San José gálya és az Intramuros régészeti leletei által feltárt kis gongok és a modern Hanunuo, valamint kínai színházi gongok közötti kapcsolat több mint egyszerű véletlenszerű hasonlóság.
Ez a párhuzam egy évezredeken átívelő kulturális folytonosság bizonyítéka, amely a kereskedelem, migráció és kulturális csere összetett hálózatán keresztül valósult meg.
A gong történeti korszakai és változásai Délkelet-Ázsiában
| Történeti korszak | Bizonyíték | Kulturális terjedés | Méret/minta |
|---|---|---|---|
| Ókor (i. e. 3–2. század) | Vietnámi bronzdobok gongzenekar-ábrázolásokkal | Rituális, ceremoniális szerep megalapozódik | Nagy, ünnepi/rituális (ábrázolt) |
| Középkor (12–15. század) | Süllyedt hajókban talált gongok a délkelet-ázsiai kereskedelemben | A tengeri kereskedelmi hálózatok terjesztik a gongot | Kicsi-közepes, hordozható (kereskedelmi áru) |
| Gyarmati kor (16–18. század) | Spanyol gályákon kis gongok kerülnek elő | A gyarmati áruforgalom folyamatosan fenntartja a gongkört | Kicsi, személyes vagy ceremoniális |
| Modern kor (19. sz.–napjainkig) | Kínai színház, Hanunuo hagyományok tovább élnek | Kulturális megőrzés a diaszpórában és az őslakos közösségekben | Kicsi: színházi, közepes: hagyományos használat |
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a gong kultúra nemcsak túlélte a történelmi változásokat – beleértve a gyarmati hódításokat, kereskedelmi tilalmakat és politikai átalakulásokat -, hanem alkalmazkodott és gazdagodott is.
A gong forrásainak és típusainak történeti áttekintése
| Forrás | Korszak | Gong típusa | Kulturális kontextus | Méretkategória |
|---|---|---|---|---|
| Ősi Vietnam | i.e. 3–2. század | Bronzdob-ábrázolások | Đông Sơn kultúra | Nagy, ceremoniális |
| Butuan hajóroncs | 12. század | Domború gongok | Tengeri kereskedelem | Közepes, kereskedelmi |
| Pandanan hajóroncs | 15. század | Kis bronz gongok | Délkelet-ázsiai kereskedelem | Kicsi, kereskedelmi |
| San José gálya | 1694 | Kis ceremoniális gongok | Spanyol gyarmati kereskedelem | Kicsi, ceremoniális |
| Kínai Színház Manila | 19–20. század | Tua luo színházi gongok | Kínai opera | Kicsi, színházi |
| Mai Hanunuo | Jelenkor | Agung bronz gongok | Őslakos zene | Közepes, hagyományos |
A Hanunuo nép esetében ez az alkalmazkodás a hagyományos zenei gyakorlatok fenntartásában nyilvánul meg, míg a manilai kínai közösség esetében a kulturális identitás megőrzésének eszközeként funkcionál.
Ez a kutatás rámutat arra, hogy a materiális kultúra elemei – jelen esetben a kis méretű gongok – hogyan szolgálhatnak kulturális híd szerepében a múlt és jelen között.
A gongok főbb történeti bizonyítékai időrendben
| Év | Esemény | Bizonyíték típusa | Jelentőség (1-10) |
|---|---|---|---|
| i.e. 200 | Ngọc Lũ bronzdob (Vietnam) | Archeológiai | 10 |
| 1200 | Butuani hajóroncs gongjai | Archeológiai | 8 |
| 1450 | Pandanan hajóroncs (5 gong) | Archeológiai | 9 |
| 1567 | Kínai kereskedelem újjáéledése | Történeti | 7 |
| 1694 | San José gálya leletei | Archeológiai | 8 |
| 1820 | Manilai Kínai Zenei Társaság | Kulturális | 6 |
| 2000 | Modern Hanunuo gongok | Etnográfiai | 9 |
A gongok nemcsak hangszerek, hanem kulturális emlékezet hordozói is, amelyek generációkon keresztül őrzik és továbbadják a közösségek zenei és spirituális hagyományait.
A gongok történeti kronológiája és főbb bizonyítékai Délkelet-Ázsiában
| Korszak / dátum | Esemény / lelet | Helyszín | Bizonyítéktípus |
|---|---|---|---|
| i. e. 3–2. század | Ngọc Lũ I bronzdob gongzenekar-ábrázolásokkal (Vietnam) | Észak-Vietnam | Archeológiai (bronzdob) |
| 11–13. század | Domború gongok templomi domborműveken (Kambodzsa, Jáva) | Kambodzsa, Jáva | Architekturális dombormű |
| 12. század | Butuani hajóroncs domború gongokkal (Fülöp-szigetek) | Butuan, Mindanao | Hajóroncs archeológia |
| 1371–1509 (Ming tilalom 1) | Kínai tengeri tilalom a gongkereskedelemben | Kína–Délkelet-Ázsia kereskedelmi útvonalak | Történeti források |
| 1450–1475 | Pandanan hajóroncs 5 bronz gonggal | Pandanan-sziget, Palawan | Hajóroncs archeológia |
| 15. század közepe | Délkelet-ázsiai kerámiák/gongok helyettesítése a kereskedelemben | Délkelet-Ázsia | Kereskedelmi kerámiaanalízis |
| 1511 | Malakka portugál meghódítása megzavarja a kereskedelmet | Malakka | Történeti források |
| 1521–1529 (Ming tilalom 2) | Rövid kínai tengeri tilalom | Kína–Délkelet-Ázsia | Történeti források |
| 1567 | Zhangzhou Yuegang kikötője újranyílik a kereskedelem előtt | Fujian tartomány, Kína | Történeti források |
| 1576 | Espiritu Santo gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszíne |
| 1594 | A San José gálya megépül | Lubang-sziget környéke | Hajóépítési adat |
| 1600 | San Diego gálya elsüllyed | Fortune-sziget, Batangas | Hajóroncs archeológia |
| 1601 | San Geronimo gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1620 | Nuestra Señora de la Vida gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1649 | Encarnación gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1654–1684 (Qing tilalom) | Qingi tengeri tilalom | Kína–Délkelet-Ázsia | Történeti források |
| 1691 | San Felipe gálya elsüllyed, sok árucikk veszik el | Lubang-sziget vizei | Hajóroncs helyszín |
| 1694 | San José gálya elsüllyed Mindoro közelében (400 halott) | Looc-öböl, Lubang-sziget, Mindoro | Hajóroncs archeológia |
| 1708 | San José gálya elsüllyed Kolumbia partjainál | Cartagena közelében, Kolumbia | Hajóroncs helyszín |
| 1726 | Santo Cristo de Burgos gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1797–1798 | San Andres gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1820 | Első kínai zenei egyesület megalakulása Manilában | Manila, Fülöp-szigetek | Kulturális intézmény |
A gongok történeti kronológiája és főbb bizonyítékai Délkelet-Ázsiában
| Korszak / dátum | Esemény / lelet | Helyszín | Bizonyítéktípus |
|---|---|---|---|
| i. e. 3–2. század | Ngọc Lũ I bronzdob gongzenekar-ábrázolásokkal (Vietnam) | Észak-Vietnam | Archeológiai (bronzdob) |
| 11–13. század | Domború gongok templomi domborműveken (Kambodzsa, Jáva) | Kambodzsa, Jáva | Architekturális dombormű |
| 12. század | Butuani hajóroncs domború gongokkal (Fülöp-szigetek) | Butuan, Mindanao | Hajóroncs archeológia |
| 1371–1509 (Ming tilalom 1) | Kínai tengeri tilalom a gongkereskedelemben | Kína–Délkelet-Ázsia kereskedelmi útvonalak | Történeti források |
| 1450–1475 | Pandanan hajóroncs 5 bronz gonggal | Pandanan-sziget, Palawan | Hajóroncs archeológia |
| 15. század közepe | Délkelet-ázsiai kerámiák/gongok helyettesítése a kereskedelemben | Délkelet-Ázsia | Kereskedelmi kerámiaanalízis |
| 1511 | Malakka portugál meghódítása megzavarja a kereskedelmet | Malakka | Történeti források |
| 1521–1529 (Ming tilalom 2) | Rövid kínai tengeri tilalom | Kína–Délkelet-Ázsia | Történeti források |
| 1567 | Zhangzhou Yuegang kikötője újranyílik a kereskedelem előtt | Fujian tartomány, Kína | Történeti források |
| 1576 | Espiritu Santo gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszíne |
| 1594 | A San José gálya megépül | Lubang-sziget környéke | Hajóépítési adat |
| 1600 | San Diego gálya elsüllyed | Fortune-sziget, Batangas | Hajóroncs archeológia |
| 1601 | San Geronimo gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1620 | Nuestra Señora de la Vida gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1649 | Encarnación gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1654–1684 (Qing tilalom) | Qingi tengeri tilalom | Kína–Délkelet-Ázsia | Történeti források |
| 1691 | San Felipe gálya elsüllyed, sok árucikk veszik el | Lubang-sziget vizei | Hajóroncs helyszín |
| 1694 | San José gálya elsüllyed Mindoro közelében (400 halott) | Looc-öböl, Lubang-sziget, Mindoro | Hajóroncs archeológia |
| 1708 | San José gálya elsüllyed Kolumbia partjainál | Cartagena közelében, Kolumbia | Hajóroncs helyszín |
| 1726 | Santo Cristo de Burgos gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1797–1798 | San Andres gálya elsüllyed | Fülöp-szigeteki vizek | Hajóroncs helyszín |
| 1820 | Első kínai zenei egyesület megalakulása Manilában | Manila, Fülöp-szigetek | Kulturális intézmény |
A Hanunuo nép példája azt is demonstrálja, hogy az őslakos közösségek képesek megőrizni kulturális autonómiájukat még az intenzív külső kulturális hatások ellenére is. Ugyanakkor a manilai kínai közösség esete azt mutatja, hogy a diaszpóra közösségek hogyan alkalmazhatják a hagyományos kulturális elemeket új környezetben való identitásépítésre.
Gongtörténelmi sorozat
A gongok történelméről szóló teljes sorozatunkat itt találja: Gongtörténelem
Források:
- https://en.wikipedia.org/wiki/Spanish_galleon_San_Jos%C3%A9
- https://www.nationalmuseum.gov.ph/2021/11/08/the-anchors-of-the-galleon-san-jose/
- https://www.bbc.com/news/articles/c2kj0153zn0o
- https://colombiaone.com/2024/11/25/colombia-san-jose-galleon-shipwreck-theories/
- https://www.cbsnews.com/news/san-jose-shipwreck-colombia-new-artifacts-found-billions-treasure/
- https://www.latimes.com/archives/la-xpm-1993-05-30-mn-41619-story.html
- https://explorersweb.com/the-40-year-battle-over-who-owns-the-worlds-most-valuable-shipwreck/
- https://www.bbc.com/news/world-latin-america-35014600
- https://ijaps.usm.my/wp-content/uploads/2015/01/IJAPS-111-2015-Art.-3-53-83.pdf
- https://www.academia.edu/37106039/The_Sinking_of_the_Galleon_San_Jos%C3%A9_on_8_June_1708_An_Exercise_in_Nautical_Detective_Work
- https://www.kongsberg.com/newsroom/stories/2018/6/discovery-san-jose-shipwreck-0/
- https://online.flipbuilder.com/mpdm/avbg/files/basic-html/page13.html
- https://tcps.ntu.edu.tw/wp-content/uploads/2016/10/103_4_3.pdf
- https://www.southeastasianarchaeology.com/2023/09/04/rediscovering-philippines-past-intramuros-hidden-treasures/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Baluarte_de_San_Diego
- https://discoverintramuros.weebly.com/about.html
- https://cdn.angkordatabase.asia/libs/docs/2010_Aspects_of_Music_Research_in_Asia_i.pdf
- https://www.spafajournal.org/index.php/spafadigest/article/view/403/395
- https://pinasculture.com/intramuros/
- https://peabody.harvard.edu/marytlacanlale
- https://folkways-media.si.edu/docs/folkways/artwork/FW04466.pdf
- https://ncca.gov.ph/about-ncca-3/subcommissions/subcommission-on-the-arts-sca/music/philippine-music-instruments/
- https://www.nationalmuseum.gov.ph/our-collections/ethnology/musical-instruments/
- https://www.slideshare.net/slideshow/music-of-mindoro-visayas-and-mindanao/71009100
- https://en.wikipedia.org/wiki/Gong
- https://ncca.gov.ph/about-ncca-3/subcommissions/subcommission-on-the-arts-sca/music/asiatic-musical-traditions-in-the-philippines/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Agung
- https://www.amazingborneo.com/travel/The-Gong-the-Backbone-of-Sabah’s-Musical-Ensembles
- https://www.worldscientific.com/doi/pdf/10.1142/9789813277649_bmatter
- https://dokumen.pub/ideas-of-the-city-in-asian-settings-9462985618-9789462985612.html
- https://tih.stb.gov.sg/content/dam/tih/01_Documents/The_Complete_Guide_for_Travel_Agents.pdf
- https://dokumen.pub/nagapattinam-to-suvarnadwipa-reflections-on-chola-naval-expeditions-to-southeast-asia-9812309365-9789812309365.html
- https://gongs-unlimited.com/products/unlimited-opera-style-gongs
- https://francis-press.com/uploads/papers/YLZFN8WatuutAVu3LIVqOMhNm4Cworo6aqMJzwiw.pdf
- https://www.taiwan-panorama.com/en/Articles/Details?Guid=c22f7ecf-f8ae-4476-9f03-213d1f29553e&CatId=8&postname=The+Sound+of+%22Country%22-Nanguan+Appreciation+in+the+Philippines
- https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2352226719300340
- http://www.koh-antique.com/guangdong/tradeceramics3.html
- https://collections.peabody.harvard.edu/objects/details/89081
- https://www.ostasien-verlag.de/zeitschriften/crossroads/cr/pdf/CR_06_2012_205-230_Chang.pdf
- https://iraia.net/blog/2012/10/20/gong-metallurgy-101/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Pandanan_shipwreck
- https://www.spafajournal.org/index.php/spafadigest/article/view/435/427
- https://www.seaceramic.org.sg/resources/shipwrecks-of-southeast-asia/
- https://archeologie.culture.gouv.fr/archeo-sous-marine/en/brunei-borneo
- https://artsandculture.google.com/usergallery/percussion-through-time/rgJCPCZlw8vjJQ
- https://www.britishmuseum.org/collection/object/H_1866-1030-1
- http://www.themua.org/collections/files/original/dbfc18c3e3c6e83a95c2df47dcd683b8.pdf
- https://en.wikipedia.org/wiki/Guang_(vessel)
- https://www.christies.com/en/lot/lot-4696075
- https://www.britannica.com/art/gong-bronze-work
- https://www.hess-sound.de/en/blogs/guide/history-gongs
- https://www.china-briefing.com/news/china-philippines-bilateral-trade-investment-and-future-prospects/
- https://www.shanghaimuseum.net/mu/frontend/pg/m/article/id/RI00004046
- https://archaeology.pku.edu.cn/2018DID-CHINA-IMPORT-METALS-FROM-AFRICA-IN-THE.pdf
- https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304387823001967
- https://www.nationalgeographic.com/premium/article/legendary-spanish-galleon-shipwreck-discovered-on-oregon-coast
- https://www.nationalmuseum.gov.ph/category/uncategorized/page/41/
- https://intramuros.gov.ph/cmm/
- https://intramuros.gov.ph/fs/
- https://www.scribd.com/document/624701311/Mindoro-Music
- https://en.wikipedia.org/wiki/Music_of_the_Philippines
- https://www.editricesapienza.it/sites/default/files/6310_9788893773546_Bertuccioli_Diplomatico_Sinologo_eBook.pdf
- https://homepages.math.uic.edu/~leon/mcs360-f07/projects/3-4/dictionary-large-rand.txt
- https://en.wikipedia.org/wiki/Ming_dynasty
- https://www.franckgoddio.org/projects/ancient-trade-routes/lena/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Tributary_system_of_China
- https://business.inquirer.net/383541/ties-that-bind-the-philippines-and-china-from-trade-food-to-faith
- https://oxfordre.com/asianhistory/display/10.1093/acrefore/9780190277727.001.0001/acrefore-9780190277727-e-66?d=%2F10.1093%2Facrefore%2F9780190277727.001.0001%2Facrefore-9780190277727-e-66&p=emailAoJfIR0IkoAiE
- https://angkordatabase.asia/publications/gongs-bells-and-cymbals-the-archaeological-record-in-maritime-asia-from-the-ninth-to-the-seventeenth-centuries
- https://oxfordre.com/asianhistory/display/10.1093/acrefore/9780190277727.001.0001/acrefore-9780190277727-e-97?d=%2F10.1093%2Facrefore%2F9780190277727.001.0001%2Facrefore-9780190277727-e-97&p=emailAo6WAdLSqjGas
- https://www.britannica.com/art/Chinese-bronzes
- https://www.proantic.com/en/1333600-chinese-bronze-18th-century-guan-gong-guan-yu-god-of-war-and-wealth-china.html
