„Mély merülés” a Gongok múltjába – Miért releváns a tengeri régészet a Gongok szempontjából? (1. rész)

Sziasztok, kedves gongjáték kedvelők, gongjátékosok, zenészek és mindenki, akit lenyűgöznek a hangok, a történelem és különösen a gongtörténelem!

Gongtörténelem

Mi jut eszedbe a gongokról? Lehet, hogy a mai hangtál- és gongmeditációk békés hangzása, esetleg egy zenekari előadás különleges pillanata vagy épp egy távoli ázsiai szertartás misztikuma jut eszébe. Ezek mind kapcsolódnak a gongok sokszínű jelenlétéhez. De honnan is érkeztek a gongok? Mi a történetük?

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a gongok igazi, mély történetének megértéséhez gyakran egészen szokatlan helyekre, sőt, sokszor a tenger mélyére kell lemerülnünk?

Saját személyes utunkon, gongjáték oktatóként és kíváncsi kutatóként érdekel minket a gongok múltja, eredete egyszóval: a története. Hogyan jutottak el hozzánk ezek a hangszerek? Milyen szerepet töltöttek be elődeink életében? És ami talán a legfontosabb: mit árul el a múltjuk arról, ahogyan ma használjuk őket? Személyes kíváncsiságunk és keresésünk eredményeként rátaláltunk Arsenio Nicolas által végzett kutatásokra. (Arsenio Nicolas : Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries) Ezeket a kutatási eredményeket nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtuk, szeretnénk veletek, a gongok iránt érdeklődőkkel megosztani.

Múltunk és jelenünk

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a múltunk megismerése vezet a jelenünk megértéséhez. Ez különösen igaznak bizonyul a gongok esetében is, köszönhetően a régészetnek, főleg a tengeri régészet izgalmas munkájának. Az Arsenio Nicolas által végzett és a forrásokban ismertetett kutatások rávilágítanak, hogy a délkelet-ázsiai tengeri régióban, a 9. és 17. század között elsüllyedt hajók roncsai és a part menti régészeti lelőhelyek igazi időkapszulák. Ezek a leletek nem csupán elméleti tudást adnak, hanem kézzelfogható, fizikai bizonyítékot szolgáltatnak a gongok történetéről egy olyan régióban, ahol kevés írásos forrás maradt fenn a korai időszakból.

Releváns régészeti leletek

Miért fontos ez nekünk, mai embereknek, akik gongokkal dolgozunk, vagy egyszerűen csak szeretjük a hangjukat? Ezek a régészeti leletek számos szempontból relevánsak a gongok modernkori megértéséhez:

• A gong történelem dokumentálása: fizikai bizonyítékot adnak arról, hogy milyen gongok (lapos, szemes), harangok és cimballok (tingsák) léteztek akkor, hol használták vagy kereskedtek velük, és hogyan néztek ki.
• Segítenek megérteni a hangszertípusok időbeli fejlődését: láthatjuk például, hogy a 9-13. századig a lapos gongok domináltak a tengeri leletekben, míg a 13-17. századtól a szemes gongok. Ez magyarázatot ad a ma ismert gongtípusok sokféleségére.
• Feltárják a korabeli kereskedelmi útvonalakat és a gongok terjesztésének folyamatát:a hajóroncsokban talált gongok és a velük utazó áruk (mint pl. a kerámiák korának meghatározása egyúttal a hajóroncsok korát is segít meghatározni) rekonstruálják a tengeri kapcsolatokat Kína, Délkelet-Ázsia és más régiók között. Ez megmagyarázza, miért találunk ma bizonyos gongtípusokat adott területeken, és hogyan alakult ki a régió zenei térképe a tengeri kereskedelem révén.
• Betekintést nyújtanak a gyártási módba és az ötvözetek fajtáiba: a régészeti gongleletek kohászati vizsgálatai (például a brunei vagy a Lena Shoal roncsokból) kimutatták a magas ón tartalmú bronz használatát. Érdekes módon a magas óntartalom jellemző a mai gonggyártásra is, ami kapcsolatot jelent a történelmi és a modern technikák között.

Modernkori párhuzamok

A feltárt párhuzamok nemcsak a gongok jelentős történelmi kontinuitását bizonyítják, hanem azt is, hogy ezek a hangszerek évszázadokon át megőrizték kulturális jelentőségüket és funkcióikat.

• Közvetlen párhuzamokat mutatnak modern hangszerekkel és gyakorlatokkal: elképesztő, de számos régészeti lelet szinte azonos a ma is használt gongokkal. A Pandanan roncsból származó gongok a Fülöp-szigeteki sanang-ra (kisebb méretű felfüggesztett szemes gong) hasonlítanak. Egy spanyol erődítményben találtak rá a manilai kínai színházi tua luo (lapos gongok, amelyek gyakran írásjeleket is tartalmaztak) gongokra. A Tanjung Simpang lapos gongokon lévő írásjelek a mai oroszlán- és sárkánytánc gongokon is megfigyelhetőek. Míg a Sungai Lumut (Malaysia) lelőhely apró gong töredékei is rituális vagy ceremoniális szerepre utalnak (felajánlásként törhették össze őket.
• Megvilágítják a zenei kultúrák fejlődését: a gongok megjelenése a 10. századtól új zenei kultúrát teremtett Ázsiában. A hangszerkészletek a roncsokban segít megérteni a korabeli együtteseket. Sőt, a gongok befolyásolták a zenei formákat is, mint például a modern jávai és balii zene gongjáték struktúráját (a gong, mint (ageng v. agung) a legnagyobb és több kisebb felfüggesztett gong játssza a fő szerepet) így a történelmi kereskedelem és a modern zene összekapcsolódik.
• Megmutatják a gongok történelmi fejlődését, különbségeit is: érdekes módon egyes, ma nagyon elterjedt gongtípusokat (pl. a nagy szemes agung ) nem találtak ezekben a nagy kereskedelmi hajóroncsokban. Ez arra utalhat, hogy ezek más útvonalakon terjedtek, vagy később fejlődtek ki.
• Megérthetjük a gongok kulturális és eszmei értékét: a leletek és a történelmi források (mint pl. a Muara Jambi katonai gongról szóló felirat 1231-ből) azt mutatják, hogy a gongoknak mindig is volt fontos funkcionális szerepe, valamint a státuszszimbólum mivolta is. A bronz ötvözet miatt ráadásul jobban megmaradtak, mint más hangszerek, hozzájárulva, ahhoz, hogy ma részletes képet kaphassunk a múlt zenei életéről.

Ismerd meg a rejtett gong időkapszulákat – gongtörténelem

Ebben a sorozatban nem csak száraz régészeti tényeket fogunk boncolgatni. Lemerülünk a tenger mélyére, hogy felfedezzük ezeket a rejtett időkapszulákat. Megismerjük a hajók és az emberek történetét, akik ezeket a hangszereket szállították. Megnézzük, milyen konkrét kapcsolatok fűzik őket a ma használt gongokhoz, és hogyan formálták át Ázsia zenei világát.

Tartsatok velünk ebben az izgalmas felfedezésben! A múlt „hangjai” a tenger mélyéről segítenek jobban megérteni a jelenünket és a gongok máig tartó csodáját!

Következő rész: Gong időkapszulák a tenger mélyén (2. rész)

Forrás: Arsenio Nicolas : Gongs, Bells, and Cymbals: The Archaeological Record in Maritime Asia from the Ninth to the Seventeenth Centuries
Kép: Arsenio Nicolas nyomán készült illusztráció