Amit egy UCLA (University of California, Los Angeles) – kutatás mért, és amit a gong ad hozzá.
Nemrég kezembe került egy 2017-es tanulmány a UCLA (University of California, Los Angeles) klinikai folyóiratából – szerzői Sean Dreyer, Dalida Arakelian és Robert Bilder. A kutatás egyszerű kérdést tett fel: van-e mérhető hatása az élő zenének a stresszre? A válasz engem is meglepett, pedig évek óta látom ezt a hatást a gyakorlatban.
331 UCLA-s hallgatót és dolgozót mértek fel egy ebédidős, körülbelül 30 perces élő zenei előadás előtt és után. A stresszcsökkenés Cohen d = 0,97-es hatásméretet mutatott – ez a viselkedéstudományi kutatásokban „nagy” hatásnak számít, és viszonylag ritkán bukkan fel ilyen mértékben. A kutatók maguk is hangsúlyozták, hogy az eredmény kontrollcsoport nélkül született, tehát nem különítette el a zene hatását a szünet hatásától. Ezt nem szabad elfelejteni. De a szám elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen komolyan venni a kérdést.
Az élő hang és a felvétel közötti különbség
Persze felmerül a kérdés: valóban különbözik-e az élő hang a felvételtől, vagy csak másképp viszonyulunk hozzá? Labbé és munkatársai (2007) kimutatták, hogy a pozitív érzelmi állapotok erősebben kapcsolódnak a klasszikus zenéhez, mint a kemény hangzásvilághoz. Segall (2007) kórházi hospice környezetben végzett vizsgálatában arra jutott, hogy az élő és a felvett zene hatása nem azonos: a nem-reagáló betegek élettani és viselkedési mutatói az élő zenénél kedvezőbben alakultak. A kontextus szélsőséges – talán a legsúlyosabb, amelyben ezt egyáltalán vizsgálni lehet. És mégis, a különbség ott is megjelent.
Akik zenészként, zenepedagógusként vagy karmesterként érkeznek hozzánk, azok számára ezt nem kell megmagyarázni. Ők pontosan tudják – a saját testükön tapasztalva -, hogy egy koncertterem hangja és egy fejhallgató hangja között nemcsak mennyiségi, hanem minőségi különbség van. A gong esetében ez még hangsúlyosabb: a hangszer alacsony frekvenciájú rezgései fizikailag is elérik a testet – a levegőn és a padlón keresztül egyaránt. Ezt nevezzük vibrotaktilis hatásnak, és ezt egyszerűen nem lehet digitálisan reprodukálni.
Mit tudunk a mechanizmusról?
Mielőtt belemélyedek: amit most leírok, az összefüggés, nem bizonyított ok-okozati lánc. Az UCLA-tanulmány bevezetője hivatkozik Chanda és Levitin 2013-as összefoglalójára, amely szerint a zene hallgatása összefüggésbe hozható a dopaminerg, az opioid, az adrenokortikotrop, a szerotoninerg és az oxitocin rendszer aktiválódásával. Ezek általánosan zenehallgatásra vonatkozó megfigyelések – nem kizárólag a gongra, és nem egyirányú oksági folyamatként értendők.
Amit jobban értünk, az a gong akusztikai sajátossága. A gong úgynevezett inharmonikus hangszerkezetű: a hang megszólalása után nem egyszerűen elhalkul, hanem folyamatosan változó felharmónikusokat generál, amelyeket az elemző elme nem tud követni. Ez az, amit mi Tone Cloudnak – hangfelhőnek – hívunk. Fancourt és munkatársainak (2014) 63 tanulmányt összefoglaló PNI-modellje szerint a komplex zenei inger összefüggésbe hozható az autonóm idegrendszer aktivitásával. Ez általánosan igaz a zenére – a gongra vonatkozó specifikus bizonyíték egyelőre várat magára, de az akusztikai sajátosságok alapján a kapcsolat nem meglepő.
Goldsby és munkatársai (2017) elsősorban tibeti éneklőtálakkal végzett – gongokat kisebb arányban bevonó – vizsgálata kimutatta, hogy a rezgések szignifikánsan csökkentik a feszültséget és a fájdalomérzetet. Ez az eredmény szintén kontrollcsoport nélküli obszervációs vizsgálatból származik – ugyanazzal a módszertani korláttal, amelyet az UCLA-tanulmánynál is megemlítettem. Két különböző közeg, két különböző módszer, egybehangzó irány. Azt, hogy ez végül mit jelent, jobb kérdésnek tartom, mint kész válasznak.
Miért érdekes ez a képzés szempontjából?
A GongAkadémián azt tanítjuk, hogyan szólaltatható meg a gong úgy, hogy ez a hatás tudatosan és megismételhetően előidézhető legyen. Ez nem csupán technika kérdése – hanem a figyelemé. A hang minősége azon múlik, mi történik az ütés előtt: hogyan készül elő a tér, a csend, a jelenlét.
Egy zenészként érkező hallgatónk az első modul után azt mondta: most értette meg, hogy a csend előkészítése fontosabb, mint maga az ütés. Nem volt meglepve a gongtól – de meglepte, hogy a saját figyelme milyen pontosan hallható. Az Elisabeth Dierlich®-módszer erre épít: tudatos, strukturált, de nem merev játékrendszerre, melynek minden eleme a befogadó állapotát veszi figyelembe. A cél: olyan biztonságos alap, amelyről az intuitív játék már szabadon indulhat.
Az UCLA-kutatás erre vonatkozóan nem mond semmit – és nem is feladata, hogy mondjon. De azt igen, hogy az élő hang hatása mérhető, és érdemes kontrollált körülmények között tovább vizsgálni. Mi a saját közegünkben tovább folytatjuk ezt a vizsgálódást. Nem laborban, hanem hangfürdőről hangfürdőre, képzésről képzésre – ahol a mérőeszköz az a figyelmes jelenlét, amelyet sem kontrollcsoport, sem kérdőív nem tud teljesen visszaadni.
🎵 Érdekel a hangok mélyebb világa?
Ha nemcsak élvezni szeretnéd a hatást, hanem érteni és alkalmazni is ezt a módszert, a GongAkadémia tanfolyamain elsajátíthatod a meditatív gongjáték művészetét.
Hol tapasztalhatod meg a hangfürdőket?
👉 A GongAkadémia által tartott hangfürdőket itt találod: Hangfürdők listája
🎓 A GongAkadémia tanfolyamait (hangfürdő vezetés) itt találod: Tanfolyamok
Gyakori kérdések
- Miért más az élő gongos hangfürdő, mint egy felvétel hallgatása?
Az élő hang fizikailag is eléri a testet – a gong alacsony frekvenciájú rezgései a levegőn és a padlón keresztül egyaránt érzékelhetők. Ezt nevezzük vibrotaktilis hatásnak, és ezt digitálisan nem lehet reprodukálni. Egy fejhallgatón keresztül hallgatott felvétel és egy élő hangfürdő között nemcsak mennyiségi, hanem minőségi különbség van.
- Mit mutatnak a kutatások a gong stresszcsökkentő hatásáról?
A rendelkezésre álló vizsgálatok – köztük egy UCLA-s, 331 fős felmérés és Goldsby és munkatársainak éneklőtálas vizsgálata – egybehangzóan mérhető feszültség- és stresszcsökkenést mutatnak élő zenei és hangrezgéses környezetben. Fontos megjegyezni: ezek obszervációs vizsgálatok, kontrollcsoport nélkül. Az eredmények figyelemre méltók, de nem tekinthetők bizonyított ok-okozati összefüggésnek.
- i az Elisabeth Dierlich®-módszer?
Az Elisabeth Dierlich®-módszer tudatos, strukturált, és szívből jövő intuitív játékot alapoz meg. Fontos eleme a feszültség ív és a csend előkészítése, amely legalább annyira részét képezi a módszernek, mint maga az ütés.
- Kinek szól a GongAkadémia képzése?
A képzés elsősorban azoknak szól, akik szakmai keretek között szeretnék alkalmazni a gongot. Nem szükséges előzetes gongos tapasztalat, de a tudatos jelenlét iránti nyitottság alapfeltétel.
- Hogyan épül fel az intuitív játék a GongAkadémia képzésein?
A képzés során a résztvevők először tudatos keretet kapnak: megélik a jelenlétet, megértik a csend szerepét, a hangszer akusztikai sajátosságait és a befogadó állapotának figyelését. Ezen az alapon az intuitív játék nem véletlenszerűvé, hanem szabaddá válik.
Felhasznált irodalom
- Dreyer, S., Arakelian, D., & Bilder, R. (2017). Mindful Music: The Effects of Live Music on Stress at UCLA. Proceedings of UCLA Healthcare, 21.
- Labbé, E., Schmidt, N., Babin, J., & Pharr, M. (2007). Coping with stress: The effectiveness of different types of music. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 32(3-4), 163-168.
- Segall, L. E. (2007). The effect of patient preferred live versus recorded music on non-responsive patients in the hospice setting. Electronic Theses, Treatises and Dissertations, Paper 282.
- Chanda, M. L., & Levitin, D. J. (2013). The neurochemistry of music. Trends in Cognitive Sciences, 17(4), 179-193. DOI: 10.1016/j.tics.2013.02.007
- Fancourt, D., Ockelford, A., & Belai, A. (2014). The psychoneuroimmunological effects of music: A systematic review and a new model. Brain, Behavior, and Immunity, 36, 15-26. DOI: 10.1016/j.bbi.2013.10.014
- Goldsby, T. L. et al. (2017). Effects of Singing Bowl Sound Meditation on Mood, Tension, and Well-being. Journal of Evidence-Based Complementary & Alternative Medicine. PMCID: PMC5871151
