A Muara Jambi katonai gong

Muara JambiTemple

A Muara Jambi katonai gong

Egy tenger mélyéről felszínre került történelem

A Muara Jambi katonai gong jelentősége

A Muara Jambi templomkomplexumban felfedezett kínai katonai gong nem csupán egy egyszerű régészeti lelet, hanem valódi időkapszula, amely összekötő kapcsot jelent az ősi kínai és délkelet-ázsiai kultúrák között. Ez a különleges bronz hangszer egyedülálló betekintést nyújt a 13. századi tengeri kereskedelembe, vallási gyakorlatokba és kulturális kapcsolatokba.

Kulcsfontosságú tény: A gongon található felirat pontosan 1231-re datálható, a déli Song-dinasztia Shaoding érájának negyedik évére. Ez rendkívüli lelet, hiszen még Kínában sem maradt fenn ilyen korai, pontosan datált gong.

A lelet kulturális jelentősége

A Muara Jambi katonai gong felfedezése számos szempontból jelentős a régió zenei és kulturális történelmének megértéséhez:

  • Fizikai bizonyítékot szolgáltat arról, hogy milyen típusú gongok léteztek a 13. században
  • Dokumentálja, hogyan néztek ki ezek a hangszerek, és hol használták vagy kereskedtek velük
  • Bizonyítja, hogy ezek a hangszerek már jóval a 14. század előtt jelen voltak a régióban
  • Rávilágít a gongok kettős szerepére: katonai jelzőeszközként és rituális hangszerként is szolgáltak

A Muara Jambi templomkomplexum történelmi jelentősége

Muara Jambi egy monumentális régészeti lelőhely Szumátra szigetén, Jambi tartományban, Indonéziában. Mintegy 25-30 kilométerre található Jambi városától, a Batanghari folyó partján. Ez a hatalmas komplexum 12 négyzetkilométeres területet foglal el, és legalább 61 templomot tartalmaz, amelyek közül sok még ma is csak feltáratlan földhalom formájában létezik.

Kulcsfontosságú tény: A templomkomplexum a 7. és 13. század között működött aktívan, és valószínűleg a Szrivizsaja és a Melayu királyságokhoz kapcsolódott. 2009-ben az UNESCO világörökségi javaslatok listájára került.

A komplexum felfedezése és kutatása

A terület először S.C. Crooke brit tengerésztiszt figyelmét keltette fel 1883-ban. Régészeti feltárásai 1975-ben kezdődtek meg a Történelmi és Régészeti Igazgatóság irányításával.

Bambang Budi Utomo, a komplexum kutatója szerint „ez inkább egy szent hely volt, mintsem ‘profán’ lakóhely”. A templomokat a szerzetesek irányították és a világi lakosság tartotta fenn.

A régészeti feltárások eredményei

A Muaro Jambi komplexum egyik legizgalmasabb lelete kétségkívül a Candi Kembar Batu templomban (jelentése: „Ikerkő templom”) talált kínai katonai gong. Ez a templom kevésbé impozáns, mint a komplexum más részei, ezért a legtöbb publikáció csak futólag említi. Azonban éppen itt került elő ez a kivételes jelentőségű lelet, amely új megvilágításba helyezi nemcsak a templom szerepét, hanem az egész régió történelmét is.

A katonai gong rejtélye

A Muara Jambiban felfedezett bronz gong különleges értékét elsősorban a rajta található kínai felirat adja, amely pontosan 1231-re datálható, a déli Song-dinasztia Shaoding érájának negyedik évére. Ez rendkívüli lelet, hiszen még Kínában sem maradt fenn ilyen korai, pontosan datált gong.

A gong felfedezése az 1980-as években történt, és azóta kutatók sora próbálta megfejteni annak eredetét és jelentőségét. Claudine Salmon, aki behatóan tanulmányozta a leletet, két fontos kérdést vetett fel: vajon a hangszert Kínában készítették-e, vagy a Szrivizsaja Birodalomban; illetve hogyan és miért került egy buddhista templomkomplexumba.

Kulcsfontosságú tény: A komplexumban számos értékes régészeti leletet találtak, köztük buddhista istenségek szobrait, buddhista varázsszövegeket arany papíron, kerámiát, és ami talán a legfigyelemreméltóbb: egy bronz gongot kínai felirattal.

A gong fizikai jellemzői és készítési technikája

Az ásatások során előkerült bronz gong anyagösszetétele figyelemreméltó: magas óntartalmú bronzból készült. Ez az ötvözet jellemző volt a korabeli gonggyártásra, és érdekes módon a modern gongok készítésénél is hasonló összetételt használnak, ami egyenes kapcsolatot mutat a történelmi és mai gyártási technikák között.

A felirat készítési technikája

A feliratot különleges módon, poncolással vitték fel a gongra annak elkészülte után. Ez a technológia Kínában már a Han-dinasztia óta ismert volt, bár általában kisebb arany ékszereken alkalmazták. A felirat stílusa nem különösebben elegáns, ami további kérdéseket vet fel a készítés körülményeiről.

A kínai felirat jelentése

A gongon található felirat jelentősége túlmutat magán a tárgyon. Ez a felirat egyértelművé teszi, hogy a hangszer egy „katonai gong”, amely a Song-dinasztia időszakában készült. A katonai gongok említése megtalálható a Wujing Zongyao (武經總要 – „A katonai klasszikusok alapvető összefoglalása”) című, 1044-ben összeállított kínai katonai kézikönyvben is, amely különféle fegyverek és hadi eszközök mellett a katonai gongokat is tárgyalja.

A gong történelmi kontextusa

A gong felbukkanása Muara Jambiban nem véletlen. A 13. században virágzott a tengeri kereskedelem Kína és a délkelet-ázsiai szigetvilág között. A déli Song-dinasztia (1127-1279) idején Kína intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a régióval, bár ebben az időszakban Kína már súlyos rézhiánnyal küzdött.

A Song-dinasztia és a tengeri kereskedelem

A Song-kori Kína jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, amelynek egyik fontos eleme volt a fejlett fémművesség. A Wujing Zongyao (武經總要) katonai kézikönyv, amelyet Zeng Gongliang (曾公亮) és Ding Du (丁度) állított össze 1040 és 1044 között, részletesen tárgyalja a korabeli katonai rendszereket, fegyvereket és taktikákat. A mű említést tesz katonai gongokról is, amelyeket jelzésadásra használtak a csatamezőn.

Az eredeti Wujing Zongyao elveszett, amikor a dzsürcsik 1126-ban kifosztották az Északi Song fővárosát, Kaifenget. Azonban a Déli Song időszakban, éppen 1231-ben (ugyanabban az évben, amikor a Muara Jambi gong készült) újra kiadták a művet. Ez az egybeesés figyelemreméltó, és esetleg közvetett kapcsolatot jelezhet a katonai kézikönyv újrakiadása és a gong között.

A gong útja Szumátrára

A gong Szumátrára kerülésének pontos körülményei nem ismertek, de valószínűleg a virágzó tengeri kereskedelemnek köszönhető. A 9-17. század között elsüllyedt hajók roncsai és a part menti régészeti lelőhelyek fontos információkat szolgáltatnak a korabeli kereskedelmi útvonalakról. A leletanyag azt mutatja, hogy a 9-13. századig főként lapos gongok domináltak a tengeri kereskedelemben, míg a 13-17. századtól a szemes gongok váltak elterjedtebbé.

A gongok rituális és katonai jelentősége

A gongok kettős szerepet töltöttek be az ősi kultúrákban: egyrészt katonai jelzőeszközként szolgáltak, másrészt fontos rituális és ceremoniális funkciójuk is volt.

Katonai alkalmazás

A katonai gongokról szóló történelmi források, mint a már említett Wujing Zongyao, azt mutatják, hogy a gongokat elsősorban jelzésadásra használták a csatatéren. Különböző ütési minták különböző parancsokat jelölhettek, így a katonák nagy távolságból is kaphattak utasításokat.

Rituális használat

A Muara Jambi komplexumban talált gong különösen érdekes, mivel egy vallási környezetben került elő. Ez azt sugallja, hogy a hangszer nem csupán katonai célokat szolgált, hanem buddhista szertartásokban is szerepet kaphatott.

A Sungai Lumut lelőhelyen talált kis gong töredékek is rituális vagy ceremoniális szerepre utalnak – ezeket feltehetően felajánlásként törték el szándékosan. Ez a gyakorlat párhuzamba állítható a gongok modern szertartási használatával is.

Következetések

A Muara Jambi katonai gong egy rendkívüli lelet, amely hidat képez múlt és jelen, Kelet és Nyugat, valamint vallás és hadviselés között. Ez az egyszerű bronz hangszer bizonyítékot szolgáltat a virágzó tengeri kereskedelemre, a fejlett metallurgiai ismeretekre, és a kínai-indonéz kulturális kapcsolatokra a 13. században.

Kulcsfontosságú tény: A Muara Jambi katonai gong elsősorban nem csak mint zenei hangszer érdekes, hanem mint történelmi dokumentum, amely segít megérteni, hogyan alakult ki a mai délkelet-ázsiai zenei kultúra, és hogyan formálták a tengeri kereskedelmi útvonalak a régió kulturális térképét.

A jövőbeli kutatások lehetőségei

A Muara Jambi katonai gong további vizsgálata még számos kérdésre választ adhat. A pontos készítési hely meghatározása, a kínai felirat mélyebb elemzése, valamint a gong akusztikai tulajdonságainak vizsgálata további értékes információkkal szolgálhat. Emellett a Muara Jambi komplexum többi, még feltárásra váró temploma is rejthet hasonlóan értékes leleteket, amelyek tovább gazdagíthatják ismereteinket az ősi délkelet-ázsiai kultúrákról.

A komplexum további kutatása és UNESCO világörökségi státuszának elnyerése sürgetővé vált, hogy ez a páratlan kulturális kincs megfelelő védelmet és nemzetközi elismerést kapjon.

Források:

  • Claudine Salmon: „A Tentative Interpretation of the Chinese Inscription (1231) Engraved on a Bronze Gong Recovered in Muara Jambi (Central Sumatra)” (Archipel 66, 2003, pp. 91–112)34914.
  • További hivatkozások a Muara Jambi-i régészeti kutatásokról és a Srivijaya korszakról12.
Picture of Kray György

Kray György

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Értesülj első kézből!

Gong Akadémia gongtanfolyam, hangfürdő vezetése tanfolyam
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.