A Muara Jambi katonai gong
Egy tenger mélyéről felszínre került történelem
Tartalomjegyzék
A Muara Jambi katonai gong jelentősége
A Muara Jambi templomkomplexumban felfedezett kínai katonai gong nem csupán egy egyszerű régészeti lelet, hanem valódi időkapszula, amely összekötő kapcsot jelent az ősi kínai és délkelet-ázsiai kultúrák között. Ez a különleges bronz hangszer egyedülálló betekintést nyújt a 13. századi tengeri kereskedelembe, vallási gyakorlatokba és kulturális kapcsolatokba.
Kulcsfontosságú tény: A gongon található felirat pontosan 1231-re datálható, a déli Song-dinasztia Shaoding érájának negyedik évére. Ez rendkívüli lelet, hiszen még Kínában sem maradt fenn ilyen korai, pontosan datált gong.
A lelet kulturális jelentősége
▼A Muara Jambi katonai gong felfedezése számos szempontból jelentős a régió zenei és kulturális történelmének megértéséhez:
- Fizikai bizonyítékot szolgáltat arról, hogy milyen típusú gongok léteztek a 13. században
- Dokumentálja, hogyan néztek ki ezek a hangszerek, és hol használták vagy kereskedtek velük
- Bizonyítja, hogy ezek a hangszerek már jóval a 14. század előtt jelen voltak a régióban
- Rávilágít a gongok kettős szerepére: katonai jelzőeszközként és rituális hangszerként is szolgáltak
A Muara Jambi templomkomplexum történelmi jelentősége
Muara Jambi egy monumentális régészeti lelőhely Szumátra szigetén, Jambi tartományban, Indonéziában. Mintegy 25-30 kilométerre található Jambi városától, a Batanghari folyó partján. Ez a hatalmas komplexum 12 négyzetkilométeres területet foglal el, és legalább 61 templomot tartalmaz, amelyek közül sok még ma is csak feltáratlan földhalom formájában létezik.
Kulcsfontosságú tény: A templomkomplexum a 7. és 13. század között működött aktívan, és valószínűleg a Szrivizsaja és a Melayu királyságokhoz kapcsolódott. 2009-ben az UNESCO világörökségi javaslatok listájára került.
A komplexum felfedezése és kutatása
▼A terület először S.C. Crooke brit tengerésztiszt figyelmét keltette fel 1883-ban. Régészeti feltárásai 1975-ben kezdődtek meg a Történelmi és Régészeti Igazgatóság irányításával.
Bambang Budi Utomo, a komplexum kutatója szerint „ez inkább egy szent hely volt, mintsem ‘profán’ lakóhely”. A templomokat a szerzetesek irányították és a világi lakosság tartotta fenn.
A régészeti feltárások eredményei
A Muaro Jambi komplexum egyik legizgalmasabb lelete kétségkívül a Candi Kembar Batu templomban (jelentése: „Ikerkő templom”) talált kínai katonai gong. Ez a templom kevésbé impozáns, mint a komplexum más részei, ezért a legtöbb publikáció csak futólag említi. Azonban éppen itt került elő ez a kivételes jelentőségű lelet, amely új megvilágításba helyezi nemcsak a templom szerepét, hanem az egész régió történelmét is.
A katonai gong rejtélye
▼A Muara Jambiban felfedezett bronz gong különleges értékét elsősorban a rajta található kínai felirat adja, amely pontosan 1231-re datálható, a déli Song-dinasztia Shaoding érájának negyedik évére. Ez rendkívüli lelet, hiszen még Kínában sem maradt fenn ilyen korai, pontosan datált gong.
A gong felfedezése az 1980-as években történt, és azóta kutatók sora próbálta megfejteni annak eredetét és jelentőségét. Claudine Salmon, aki behatóan tanulmányozta a leletet, két fontos kérdést vetett fel: vajon a hangszert Kínában készítették-e, vagy a Szrivizsaja Birodalomban; illetve hogyan és miért került egy buddhista templomkomplexumba.
Kulcsfontosságú tény: A komplexumban számos értékes régészeti leletet találtak, köztük buddhista istenségek szobrait, buddhista varázsszövegeket arany papíron, kerámiát, és ami talán a legfigyelemreméltóbb: egy bronz gongot kínai felirattal.
A gong fizikai jellemzői és készítési technikája
Az ásatások során előkerült bronz gong anyagösszetétele figyelemreméltó: magas óntartalmú bronzból készült. Ez az ötvözet jellemző volt a korabeli gonggyártásra, és érdekes módon a modern gongok készítésénél is hasonló összetételt használnak, ami egyenes kapcsolatot mutat a történelmi és mai gyártási technikák között.
A felirat készítési technikája
▼A feliratot különleges módon, poncolással vitték fel a gongra annak elkészülte után. Ez a technológia Kínában már a Han-dinasztia óta ismert volt, bár általában kisebb arany ékszereken alkalmazták. A felirat stílusa nem különösebben elegáns, ami további kérdéseket vet fel a készítés körülményeiről.
A kínai felirat jelentése
▼A gongon található felirat jelentősége túlmutat magán a tárgyon. Ez a felirat egyértelművé teszi, hogy a hangszer egy „katonai gong”, amely a Song-dinasztia időszakában készült. A katonai gongok említése megtalálható a Wujing Zongyao (武經總要 – „A katonai klasszikusok alapvető összefoglalása”) című, 1044-ben összeállított kínai katonai kézikönyvben is, amely különféle fegyverek és hadi eszközök mellett a katonai gongokat is tárgyalja.
A gong történelmi kontextusa
A gong felbukkanása Muara Jambiban nem véletlen. A 13. században virágzott a tengeri kereskedelem Kína és a délkelet-ázsiai szigetvilág között. A déli Song-dinasztia (1127-1279) idején Kína intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a régióval, bár ebben az időszakban Kína már súlyos rézhiánnyal küzdött.
A Song-dinasztia és a tengeri kereskedelem
▼A Song-kori Kína jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, amelynek egyik fontos eleme volt a fejlett fémművesség. A Wujing Zongyao (武經總要) katonai kézikönyv, amelyet Zeng Gongliang (曾公亮) és Ding Du (丁度) állított össze 1040 és 1044 között, részletesen tárgyalja a korabeli katonai rendszereket, fegyvereket és taktikákat. A mű említést tesz katonai gongokról is, amelyeket jelzésadásra használtak a csatamezőn.
Az eredeti Wujing Zongyao elveszett, amikor a dzsürcsik 1126-ban kifosztották az Északi Song fővárosát, Kaifenget. Azonban a Déli Song időszakban, éppen 1231-ben (ugyanabban az évben, amikor a Muara Jambi gong készült) újra kiadták a művet. Ez az egybeesés figyelemreméltó, és esetleg közvetett kapcsolatot jelezhet a katonai kézikönyv újrakiadása és a gong között.
A gong útja Szumátrára
▼A gong Szumátrára kerülésének pontos körülményei nem ismertek, de valószínűleg a virágzó tengeri kereskedelemnek köszönhető. A 9-17. század között elsüllyedt hajók roncsai és a part menti régészeti lelőhelyek fontos információkat szolgáltatnak a korabeli kereskedelmi útvonalakról. A leletanyag azt mutatja, hogy a 9-13. századig főként lapos gongok domináltak a tengeri kereskedelemben, míg a 13-17. századtól a szemes gongok váltak elterjedtebbé.
A gongok rituális és katonai jelentősége
▼A gongok kettős szerepet töltöttek be az ősi kultúrákban: egyrészt katonai jelzőeszközként szolgáltak, másrészt fontos rituális és ceremoniális funkciójuk is volt.
Katonai alkalmazás
A katonai gongokról szóló történelmi források, mint a már említett Wujing Zongyao, azt mutatják, hogy a gongokat elsősorban jelzésadásra használták a csatatéren. Különböző ütési minták különböző parancsokat jelölhettek, így a katonák nagy távolságból is kaphattak utasításokat.
Rituális használat
A Muara Jambi komplexumban talált gong különösen érdekes, mivel egy vallási környezetben került elő. Ez azt sugallja, hogy a hangszer nem csupán katonai célokat szolgált, hanem buddhista szertartásokban is szerepet kaphatott.
A Sungai Lumut lelőhelyen talált kis gong töredékek is rituális vagy ceremoniális szerepre utalnak – ezeket feltehetően felajánlásként törték el szándékosan. Ez a gyakorlat párhuzamba állítható a gongok modern szertartási használatával is.
Következetések
A Muara Jambi katonai gong egy rendkívüli lelet, amely hidat képez múlt és jelen, Kelet és Nyugat, valamint vallás és hadviselés között. Ez az egyszerű bronz hangszer bizonyítékot szolgáltat a virágzó tengeri kereskedelemre, a fejlett metallurgiai ismeretekre, és a kínai-indonéz kulturális kapcsolatokra a 13. században.
Kulcsfontosságú tény: A Muara Jambi katonai gong elsősorban nem csak mint zenei hangszer érdekes, hanem mint történelmi dokumentum, amely segít megérteni, hogyan alakult ki a mai délkelet-ázsiai zenei kultúra, és hogyan formálták a tengeri kereskedelmi útvonalak a régió kulturális térképét.
A jövőbeli kutatások lehetőségei
▼A Muara Jambi katonai gong további vizsgálata még számos kérdésre választ adhat. A pontos készítési hely meghatározása, a kínai felirat mélyebb elemzése, valamint a gong akusztikai tulajdonságainak vizsgálata további értékes információkkal szolgálhat. Emellett a Muara Jambi komplexum többi, még feltárásra váró temploma is rejthet hasonlóan értékes leleteket, amelyek tovább gazdagíthatják ismereteinket az ősi délkelet-ázsiai kultúrákról.
A komplexum további kutatása és UNESCO világörökségi státuszának elnyerése sürgetővé vált, hogy ez a páratlan kulturális kincs megfelelő védelmet és nemzetközi elismerést kapjon.
Források: